A globalista, baloldali uniós törekvések munkavállalókra vonatkozó kérdései is terítékre kerülnek a „rabszolgatörvény” mellett azon a mai munkavacsorán, amelyen Frans Timmermans európai baloldali csúcsjelölt egyeztetne a szakszervezetekkel — tudta meg a Magyar Nemzet. Idetartoznak azok a bérezési, munkajogi kérdések, amelyeknél a tagállami önrendelkezést szűkítené Brüsszel. Az érdekképviseletek többsége ugyanakkor — információink szerint — nem vesz részt a mai munkavacsorán.

Várhatóan nemcsak a „rabszolgatörvény”, hanem az európai baloldal munkavállalókat érintő, globalista törekvései is terítékre kerülnek azon a mai, informális munkavacsorán, amelyre Frans Timmermans, az európai baloldal csúcsjelöltje hívta a szakszervezeteket.

Idetartozik többek közt az egységes uniós minimálbérek kialakításának kérdése, a közös nyugdíjrendszerrel kapcsolatos törekvések, de egyéb munkajogi, munkaerőpiaci kérdések is, amelyek az egységes Európa és a csökkenő tagállami jogkörök irányába terelné a közösséget – értesült a Magyar Nemzet.

 

 

A Frans Timmermansszal tervezett ma esti találkozón több szakszervezet nem vesz részt

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

A szakszervezetek többsége ugyanakkor, úgy tudjuk, nem kíván ilyen célú egyeztetésen részt venni, a Liga Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma távol marad az egyeztetéstől, amelyen így csak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) elnöke és Kuti László, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés vezetője lesz jelen a konföderációk közül.

Ahogy arról lapunk elsőként beszámolt, az MSZP és a Maszsz közbenjárásával, informális munkavacsorán hallgatná meg a munkavállalói képviseletek álláspontját az általuk rabszolgatörvénynek nevezett túlmunka-szabályozásról is a baloldali EP-listavezető, aki a szocia­listák holnapi kongresszusán is részt vesz.

A túlóratörvényt azért vette napirendre Timmermans, mert a Maszsz panasszal élt az Európai Bizottság egyik munkaidővel kapcsolatos irányelvére hivatkozva a 36 hónapos munkaidőkeret miatt. Nyilvánvaló tehát, hogy a Maszsz aktív részese volt annak, hogy az európai baloldal továbbra is életben tartsa a „rabszolgatörvényezést”.

A politikai célokat jól jelzi, hogy a munkaidőkeret korábbi, 12 hónapos maximális időtartamát egy magyarországi cég használja ki, ám ezt ők sem szeretnék kitolni. Ráadásul a Maszsz a munkavállalók felé is csúsztat, mivel a munkaidőkeretet kizárólag szakszervezettel megkötött kollektív szerződésben lehet rögzíteni, tehát a munkavállalói képviseleteknek is bele kellene egyezniük ennek alkalmazásába.

A másik módosításra, az önkéntes túlmunka 150 órára emelésére, tehát a kötelezően elrendelhető 250 órával együtt az összesen 400 órás túlóra alkalmazására sem volt példa, ami azt jelenti, ezt a lehetőséget 2019-ben már sem a munkáltatók, sem a munkavállalók nem tudják kihasználni. Kordás László, a Maszsz elnöke ráadásul feleslegesen rohant Brüsszelhez a magyar munkavállalókat nem kimondottan foglalkoztató kérdésben, mivel az Európai Bizottság decemberben maga indított vizsgálatot a módosítások miatt.

Nemcsak a hazai baloldal, de a szocialista EP-képviselők is aktívan részt vesznek a „rabszolgatörvényezésben”. A Magyar Nemzet megtudta: még ebben a hónapban második állomásához érkezik az a munkamegbeszélés-sorozat, amelyet Szanyi Tibor európai parlamenti képviselő szervez hazai, jellemzően baloldali szakszervezetek közreműködésével.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő lapunknak korábban elmondta, az európai szintre emelt „rabszolgatörvényezés” célja nem más, mint elterelni a figyelmet a baloldalnak kellemetlen kérdésekről, többek közt a migrációról.

A kampányban ezért a baloldal a munkavállalók, a társadalom félelmeire alapozva keres olyan témákat, amelyekkel az egyre fogyatkozó szavazótábort gyarapíthatja. Ezekről az aggályokról a baloldali holdudvarhoz köthető intézetek korábban szerte Európában felméréseket végeztek.

Ezek eredménye, hogy szinte az összes uniós tagállamban a túlóra és a munkaidő, a nyugdíjak és a keresetek, a jövővel kapcsolatos bizonytalanság, valamint a digitalizáció okozta kihívás okozza ezeket az aggodalmakat.

magyarnemzet.hu 

Nagy Kristóf