Munkacsoportokkal mozdítják elő a közel-keleti békefolyamatokat, Teherán ellen lobbiztak az amerikaiak, Szijjártó pedig az elhúzódó konfliktusok miatti migráció veszélyeitől óvott.

Erőteljesen próbálta jobb belátásra bírni az Egyesült Államok alelnöke vonakodó európai szövetségeseit csütörtökön Varsóban a perzsa állammal szembeni szankciók kérdésében, Szijjártó Péter az izraeli–palesztin konfliktusról és a migrációról beszélt. Végül pedig megszületett a „varsói folyamat”.

„Itt az ideje, hogy európai partnereink csatlakozzanak hozzánk!” – adta ki a jelszót Mike Pence a Varsóban rendezett Közel-Kelet-konferencián, amelyen a világ hatvan országa képviseltette magát.

Az amerikai alelnök beszédében az iráni atomalku felmondására és az iszlám köztársasággal szemben életbe léptetett amerikai szank­ciók támogatására szólította fel euró­pai szövetségeseit. Emlékezetes, hogy Donald Trump fél évvel ezelőtt felmondta a 2015-ben megkötött atom­alkut, és újra bevezette a Teheránnal szembeni szankciókat.

A politikus szerint Irán a terrorizmus legjelentősebb állami támogatója, amelynek becsvágya egy új holokauszthoz vezethet a térségben. Pence sajnálkozott, hogy eddig nem voltak eléggé együttműködőek az európaiak, de még meg is vádolta őket, hogy megpróbálják kikerülni a szankciókat. Mike Pompeo amerikai külügyminiszter hasonlóképpen vélekedett, hozzáfűzve, hogy emellett nem volt a teremben olyan ország, amelynek képviselője védelmébe vette volna Iránt.

Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter azt mondta, az iráni atomprogram nyugtalanító, ebben egyetért Washingtonnal, és Irán negatív szerepét is egyformán látják.

A lehetséges megoldások tekintetében vannak különbségek: Varsó – és az EU – szerint a 2015-ös atomalku betartása elengedhetetlen, mert csak a nemzetközi közösség kere­tein belül lehet kordában tartani a negatív jelenségeket a Közel-Keleten.

Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: világossá vált, hogy Európa szomszédságában továbbra is fennállnak a térségünkre kockázatot jelentő konfliktusok, s akármi történik a Közel-Keleten, annak azonnali, nagyon komoly biztonsági hatása van ránk. E térségben 30-35 millió olyan ember él, aki bármikor megindulhat a kontinens felé – tette hozzá Szijjártó, aláhúzva: így Európa érdeke is a konfliktusok megoldása, addig pedig a határvédelem fenntartása. Szijjártó emellett visszautasította az Izrael elleni szankciókat, s kiegyensúlyozott hozzáállást követelve Izrael számára, egyúttal emlékeztetve a jövő heti jeruzsálemi V4-Izrael csúcsra.
A konferencia végén végül a résztvevők közös nyilatkozatban egyeztek meg hét nemzetközi munkacsoport felállításáról a közel-keleti békefolyamatok előmozdítása érdekében, s mindezt „varsói folyamatnak” nevezték el.

Magyar Hírlap