Észak-Korea olyan politikai és gazdasági helyzetben van, mint amilyenben Vietnám volt az 1980-as években és a két ország közti kapcsolat ezzel nem ér véget, ugyanis hírek szerint a dzsucse ideológiát követő rezsim vezetésének tetszik a délkelet-ázsiai távoli szomszéd azóta bejárt látványos fejlődése.

Az észak-koreai vezetés jelezte, hogy kész lenne nyitottabbá tenni országa erőteljesen centralizált gazdaságát, és a szakértők szerint Vietnám fejlődésének modellje csábító mintát kínálhat a dzsucse ideológiát követő rezsimnek — írja háttérelemzésében a CNBC. A vietnámi kommunista elit képes volt arra, hogy fenntartsa az egypártrendszer,t az erős cenzúrát, a minimális kritikát a kormánnyal szemben és az erősen felülről vezérelt gazdaságirányítást, miközben integrálta az országot a világgazdaságba. Elemzők szerint a phenjani felső tízezer pontosan ugyanezt szeretné.

Ha ugyanis egyszer komolyan rászánja magát az átmenetre a piacgazdaságba, akkor a legfontosabb prioritása a politikai hatalom és a szigorú gazdasági kontroll fenntartása lesz. Az olyan lazítások, mint például a valutaárfolyam szabad lebegtetése vagy az észak-koreaiak külföldi munkavállalásának lehetővé tétele, aláásná Kim Dzsongun diktátor és pártja uralmát. Phenjanban az óvatosság jegyében régóta tanulmányozzák a szóba jövő mintákat, leginkább a kínai és a vietnámi államilag menedzselt gazdasági növekedési modellt.

Közeleg a csúcs

Miután kiderült, hogy Kim Dzsongun és Donald Trump, az USA elnöke Vietnámban tarthatja következő csúcstalálkozóját, a szakértők arra tippelnek, hogy ennek egyik oka az észak-koreai vezér elmozdulása lehet a vietnámi típusú gazdasági liberalizáció felé. A két ország miniszterei sűrűn utaztak egymás hazájába, például Ri Jongho észak-koreai külügyminiszter tavaly a Yonhap hírügynökség szerint azért vendégeskedett Vietnámban, hogy tanulmányozza az ottani reformokat. Öt évvel korábban egész delegáció érkezett az egyik vietnámi tartomány mezőgazdaságának tanulmányozása céljából.

A dél-ázsiai ország vezetése világossá tette, hogy készek megosztani tapasztalataikat Észak-Koreával, semmi akadálya a know-how átadásának. És a bimbózó kapcsolatok nincsenek ellenére az USA-nak sem: Mike Pompeo külügyminiszter tavaly júliusban kijelentette, hogy a phenjani rezsim egy gazdasági csodát élhet meg, akárcsak Vietnám az elmúlt évtizedekben, ha elhárítják ennek biztonságpolitikai akadályait.

Időutazás

Észak-Korea sok tekintetben éppen olyan helyzetben van, amilyenben Vietnám volt az 1980-as években. Mindkét országot a kommunista párt irányítja gyakorlatilag a második világháború vége óta. Mindkettő ellen ENSZ-szankciók voltak, illetve vannak érvényben, Vietnám esetén azért, mert megszállta szomszédját, Kambodzsát, Észak-Korea esetén atomfegyver-arzenálja miatt — állapította meg nemrégiben az ausztrál Lowy Institute kutatóintézet. Kambodzsa megszállása 1978-ban gyakorlatilag tíz évre elszigetelte Vietnámot a világtól, akárcsak Észak-Koreát veszedelmes fegyverkezése.

A legerősebb párhuzam azonban az lehet, hogy Phenjan át akarja szabni gazdaságát, akárcsak Hanoi tette évtizedekkel ezelőtt. Az utóbbi országban «do moi» néven vezették be a reformokat, amelyek szabadpiaci változásokat hoztak és elvezettek a jelenlegi szocialista-kapitalista vegyes rendszerhez. Ez — köszönhetően a feldolgozóipar szárnyalásának, a fiatal népességnek és a középosztály szélesedésének — a világ leggyorsabban növekvő gazdaságai közé emelte az országot.

Kim azt ígérte népének 2011-es hatalomra kerülését követően, hogy javítani fogja az ország gazdasági teljesítményét, és ez őszinte törekvésnek látszik. Észak-Korea Kim Dzsongun vezetése alatt nyitott a reformkísérletekre — véli Bradley Babson amerikai Korea-szakértő. Ezt bizonyítja például a 2014-ben bevezetett agrárreform, amelynek keretében csökkentették a farmok méretét és lehetővé tették a termények egy részének piaci értékesítését. A változások 2016 óta mélyültek, egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a döntéshozatal decentralizálására.

Külvilág

Az elmúlt évben Kim megpróbálkozott egy külső nyitással is — ez vezethetett el első csúcstalálkozójához Trumppal. Ezen az ösvényen is a vietnámi mintát követheti: a délkelet-ázsiai ország az 1990-es években vette fel a kapcsolatot az IMF-fel és a Világbankkal, amelynek nyomán a 2000-es években megérkezett a külföldi tőke is és 2007-ben beléptek a Kereskedelmi Világszervezetbe (WTO). Ez az óvatos haladás szakértők szerint Kimnek is tetszene.

És van itt még valami. Vietnám irigylésre méltóan rugalmas geopolitikai kapcsolatrendszert épített ki. Kettejük véres háborúja ellenére közeli kapcsolatokat ápol az USA-val, és hasonlóan jó a viszonya, mindkét Koreával, Oroszországgal, Japánnal és Indiával is. Az észak-koreai rezsim azért nem követné szívesen a kínai modellt, mert nem akarja, hogy a mostaninál is erőteljesebben függjön a nagy szomszédtól. Így a külpolitikai stratégiában is példát mutathat neki Vietnám.

Végső soron minden azon múlik, hogy miként sikerül előrelépni az ország nukleáris arzenáljának leszerelésében. Ha ezért cserébe megszüntetik az országgal szembeni gazdasági szankciókat és ez a reformok folytatásával társul, akkor az észak-koreai gazdaság a stabil gazdasági növekedés és a világgazdasági integráció útjára léphet — véli Bradley Babson.

Napi.hu