Az elmúlt napokban a brit nyilvánosság Shamima Begummal van elfoglalva. Ő az a 19 éves lány, aki még kamaszként barátnőivel együtt elszökött otthonról, hogy csatlakozzon az Iszlám Államhoz, hogy aztán most viszontagságos évek után, újszülött gyermekével együtt megkísérelje a hazatérést. Messze nem egyedi esetről van szó.

Nem kérdés, hogy a kormány nem nyerheti meg ezt a pert. Mi fogunk nyerni, a kérdés csak az, meddig húzódik el.

Tasnime Akunjee szavai ezek, aki Shamima Begumnak és családjának a jogi képviseletét látja el. A 19 éves lányt megfosztották állampolgárságától, miután az Iszlám Állam szimpatizánsaként éveket töltött el a terrorszervezetnél.

Mindössze 15 éves volt, amikor két barátnőjével, Kadiza Sultanával és Amira Abasével együtt elszökött otthonról, hogy csatlakozzon az ereje teljében lévő ISIS-hez. Sultana a 2016-os rakkai bombázás során vesztette életét, addigra mind a hárman feleségül mentek a szervezet egyik holland állampolgárságú harcosához. A házasságból Begumnak két gyermeke született, de egyikük sem élt sokáig. Hazatérésének egyik motivációja épp az, hogy a nemrégiben született harmadik gyermekét biztonságban tudhassa, és emberi körülmények között nevelhesse fel.

Mindezt egy kelet-szíriai menekülttáborban nyilatkozta, miután többedmagával elmenekült az egyik utolsó olyan területről, ami az Iszlám Állam fennhatósága alá tartozik.

Nem bántam meg, hogy idejöttem. Többé már nem vagyok az az ostoba 15 éves kislány, aki négy éve elszökött otthonról.

Az Iszlám Államnál töltött napjairól megdöbbentő tárgyilagossággal beszélt, a napjai többnyire átlagosak voltak, leszámítva a folyamatos bombázásokat. Egyszer látott egy levágott fejet az egyik kukában, de nem rettent meg tőle, és különösebb jelentőséget sem tulajdonított neki, mivel az áldozat az ISIS ellensége volt. A 2018. augusztusi, manchesteri Arana Grande koncerten történt terrortámadást igazságosnak nevezte, méltó válaszul Szíria bombázására.

Ilyen előjelek mellett váratlan volt, hogy Ben Wallace védelmi miniszter kijelentette, hogy mint brit állampolgárnak, Begumnak joga van visszatérni az Egyesült Királyságba. Hozzátette ugyanakkor, az is kötelességük, hogy gondoskodjanak arról, hogy a britek biztonságban legyenek.

Az országban jelenleg is több száz büntetőeljárás zajlik olyan állampolgárok ügyében, akik az Iszlám Állam területéről tértek haza. Sir Mark Rowley, a terrorelhárítók korábbi főnöke az üggyel kapcsolatban közölte, hogy az internetről és a közösségi médiából, valamint a harctérről folyamatosan gyűjtik az adatokat, ehhez jönnek még hozzá a kihallgatásokon megszerzett információk, így összességében elegendő bizonyítékkal rendelkeznek az országba visszatérő korábbi ISIS-tagokról.

A handout CCTV picture received from the Metropolitan Police Service (MPS) on February 23, 2015 shows (L-R) British teenagers Amira Abase, Kadiza Sultana and Shamima Begum walking with luggage at Gatwick Airport, south of London, on February 17, 2015. Britain debated on February 22 how to stop teenage girls joining the Islamic State group in Syria after three high-achieving youngsters became the latest to run away from home. School friends Kadiza Sultana, 17, and 15-year-olds Shamima Begum and Amira Abase left their east London homes on February 17, 2015 and flew to Istanbul, raising concerns they would travel on to Syria to join IS jihadists.  RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT " AFP PHOTO / METROPOLITAN POLICE " - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS (Photo by - / METROPOLITAN POLICE / AFP)
2015-ös biztonsági kamera felvétel a három lányról a Gatwick reptéren
Fotó:METROPOLITAN POLICE / AFP)

Hontalanul

Valószínű, hogy a hatóságok Begumról is találtak bizonyító erejű adatokat, ugyanis a kormány megvonta tőle a brit állampolgárságot, így ő és nemrég született gyermeke is hontalanná vált.

A belügyminisztérium levélben értesítette a lány édesanyját, a döntést pedig „a lányával kapcsolatos körülményekkel” indokolták. Egyúttal arra kérték a nőt, tájékoztassa lányát a helyzetről, a fellebbezéshez való jogának ismertetésével együtt. A család a fellebbezéssel élni is fog, ügyvédjük biztos a sikerben, de az ítélethozatalig a 19 éves lány hontalannak minősül. Akunjee azt is a kormány szemére vetette, hogy Begum mellett a gyermekét is büntetik az intézkedéssel, hiszen az anyjához hasonlóan neki sincs állampolgársága, mindennek tetejében pedig hagyják, hogy mindketten egy szíriai menekülttáborban rostokoljanak.

A kormány nem kommentálta az ügyvéd szavait, azt azonban leszögezték, hogy senkit nem nyilvánítanak hontalanná. A kormány akkor vonhatja meg az állampolgárságot valakitől, ha feltételezhető, hogy az adott személy egy másik ország állampolgárává válhat annak törvényei szerint. Elméletileg ez a lehetőség adott is Begum számára. Mindkét szülője bangladesi származású, a helyi törvények pedig lehetővé teszik, hogy így állampolgárságot kapjon. A bangladesi kormány viszont aligha fog lépni, hiszen semmiféle kapcsolatuk nincs és soha nem is volt a lánnyal.

Begum egy holland állampolgárságú ISIS-katonához ment feleségül, tőle született a harmadik gyermeke, akivel szeretne visszatérni az Egyesül Királyságba. A jogi zűrzavar miatt azonban az ő állampolgársága sem tisztázott. De még ha mindketten britként élik is tovább az életüket, akkor sem valószínű, hogy ezt együtt fogják megtenni.

Elszakítva, a nagyobb jóért

Nem sokkal azután ugyanis, hogy kirobbant a Begum-ügy, egy korábbi eset is a reflektorfénybe került, és bár vannak eltérések a két történet között, az látszik, hogy mire számíthat Begum, ha helyt adnak a fellebbezésének.

Az ügy főszereplője egy szintén brit állampolgárságú nő, aki a férjével együtt 2015-ben, a húszas éveiben csatlakozott az Iszlám Államhoz. A pár előbb Moszulban, majd Rakkában élt, később pedig a török határnál tűntek fel. Lányuk, J. 2016-ban született Szíriában, és miután a férjet a török hatóságok visszatartották, az anya és a gyermek együtt tért vissza az Egyesült Királyságba – de csak miután DNS-vizsgálat igazolta a vérségi kapcsolatot. Az anyát letartóztatták, de a kihallgatások után nem indítottak ellene eljárást, J.-t pedig a nagyszülőknél helyezték el.

Az ügyben eljáró bíró ezt az anya szélsőséges nézeteivel indokolta, amik miatt fennáll annak a veszélye, hogy a neveltetés során a kislány is extrém módon radikalizálódjon, esetleg a későbbiekben az anyja példáját kövesse.

Most, hogy az Iszlám Állam a végnapjait éli, az európai országok embert próbáló feladata lesz a korábban a terrorszervezethez szegődött, most hazatérni szándékozó fiatalok helyzetének kezelése és megoldása. A probléma komolyságával talán még maguk a döntéshozók sincsenek tisztában, amit alátámasztanak Nikita Malik, a Centre on Radicalisation and Terrorism igazgatójának szavai:

Ami igazán sokkolt, hogy az igazságügyi minisztériumnak fogalma sincs arról, hány gyermek van kitéve a szélsőségek veszélyeinek, és az egész problémával csak 2017-ben kezdtek el foglalkozni. Sokáig csak vártuk, hogy a probléma magától megoldódjon, most pedig be kell bizonyítanunk, hogy képesek vagyunk kezelni az újszülöttek és a visszatérő gyerekek helyzetét.

J. egyike annak a legalább 150 gyereknek, akiket az elmúlt öt évben gondozásba vettek a szélsőséges szülőkkel kapcsolatos aggályok miatt. Egy a belügyminisztérium által tavaly közzétett dokumentum szerint 2015 óta körülbelül száz gyerek esetében akadályozták meg, hogy Irakba vagy Szíriába vigyék őket, arról viszont nincs információ, hogy hányan érték el az Iszlám Állam területét, illetve hányan születtek ott brit anya gyermekeként.

Nem véletlenül féltik ezeket a gyerekeket: az Iszlám Állam indoktrinációt hirdetett, az általuk vallott eszmének alárendelt gyerekkatonákat képez, ami nemcsak azért aggályos, mert ez a metódus a terrorszervezet utánpótlását hivatott biztosítani, de helyrehozhatatlan károkat idézhet elő a gyerekek érzelmi fejlődésében még akkor is, ha közvetlenül nem vesznek részt erőszakos cselekményekben. Ezt számtalan példa bizonyítja a közelmúltból, ami szintén kiderül a belügyminisztérium által közzé tett jelentésből. Egy fiút például az édesanyja vitt Szíriába, ahonnan kétéves korában tért vissza. Később megfigyelték nála, hogy kifejezett érdeklődést mutat a fegyverek és az emberekre való lövöldözés iránt.

Sahima Begum (L), older sister of Shamima Begum and Fahmida Aziz (R), first cousin to Khadija Sultana, leave the House of Commons Home Affairs Committee, after giving evidence on the background and details leading to the disappearance of the three schoolgirls who fled their London homes for the conflict in Syria, in central London on March 10, 2015. AFP PHOTO / JUSTIN TALLIS (Photo by JUSTIN TALLIS / AFP)
Fotó: Justin Tallis / AFP

A gyerekek nagy része gyámság alá került különböző utazási korlátozásokkal, volt, akit másik családtagnál helyeztek el, de sok esetben semmilyen reakció nem követte a vizsgálatot. Egy esetben meg is szakították a gyámság alá helyezési procedúrát, mert nem tudták bizonyítani, hogy az ISIS-zászlót és egyéb szélsőséges töltetű tárgyakat birtokló, Szíriában feltartóztatott anya valóban az Iszlám Államhoz akart csatlakozni.

Malik egy központi útmutató létrehozását szorgalmazza a szóban forgó szélsőséges esetek kezelésére, valamint a radikalizálódás fokozott megértését és komolyan vételét hangsúlyozza, mert ahogy fogalmaz, a probléma nem fogja megoldani magát.

A fokozódó veszélyre reflektálva a brit kormány azt közölte, képesek széles körben kezelni a radikalizálódás veszélyét:

A törvény egyértelmű, mikor a bíró döntést hoz egy ügyben, azt minden esetben úgy teszi, hogy az a gyermek jólétének a legjobban megfeleljen. A helyi önkormányzatok és a rendőrség is számos hatáskörrel rendelkezik, hogy megvédje a visszatérő gyermekeket és támogassa a jólétüket, miközben folyamatosan felméri a szélsőséges nézetekkel való érintkezés esetleges kockázatát.

Kiemeltkép: Laura Lean / AFP