Mauritánia a második legnagyobb célország a Maliból menekülőknek. Az ide érkezők mintegy 60 százaléka gyermek. 

Tovább romlott a helyzet Maliban. Az iszlám szélsőségesek, az etnikai villongások és a banditizmus egyre elviselhetetlenebb. Több mint 135 ezer ember menekült el a szomszédos országokba 2012 óta. Mintegy 55 ezren Mauritániába mentek, csaknem 60 százalékuk gyermek.

Föntről nézve Mbera homok és sátrak tengere. A menekültek 60 kilométert utaztak a határtól idáig. Ez az egyetlen ilyen tábor a mali menekülteknek Mauritániában. És az emberek áradata nem csökken. Az itt élők kétharmada gyermek. Számukra az oktatás ugyanannyira fontos, mint az élelem vagy a gyógyszer.

– Örülök, mert a tanítás sokat jelent nekem. Így másképp látom a világot – mondta egy menekült, Sadio.

A hozzá hasonló fiataloknak sokat jelent, hogy iskolapadban ülhetnek. A táborban élő lányok ki vannak téve a gyermekházasság veszélyének, míg a fiúkat munkára kényszeríthetik. Ezeken túl sok gyerek komoly traumát élt át.

– Kényszerházasságra kellett lépnem 15 évesen. A házasság kudarcot vallott, mert nehéz terhességem volt. Miután azt túléltem, a szüleim mondták, hogy jöjjek Mauritániába – mesélte Sadio.

A most 17 éves Sadiónak van egy kétéves kislánya. Egy, az UNICEF által finanszírozott civilszervezet segítségével került iskolába, a projektet az Európai Bizottság humanitárius segélyek főigazgatósága (ECHO) hozta létre.

– Megkérdeztem tőle, hogy járt-e már iskolába, ő azt mondta, igen. Azt kérdeztem, hogy házas-e, mire elmondta, hogy már elvált. És hozzátette, hogy vissza akar menni az iskolába. Szerintem egy gyermek, akinek van saját gyereke, maga is sérülékeny csoportba tartozik – vélte egy szociális munkás, Rougui Deme.

A 31 ezer gyerekből 20 ezer iskoláskorú. Nyolc iskola működik itt. A kiskorúak nagy száma komoly kihívást jelent az UNICEF-nek és az ENSZ menekültügyi szervezetének, mert nincs elég tanterem, se tanár. Ennek ellenére több mint ötezren tanulhatnak.

– A szüleim nem jártak iskolába. Én tanulok, hogy elérjek valamit az életben – mondta egy menekült.

– Néhány gyerek 2012-ben érkezett. Traumatizálta őket, amit láttak Mali északi részén. Segítünk nekik, hogy integrálódni tudjanak az iskolába vagy, ha már idősebbek, akkor képzési központokba kerüljenek, hogy megtanuljanak írni – magyarázta Cheikou Wane, gyermekvédelmi felelős, UNICEF.

 

Több mint 4600 diák iratkozott be az általános iskolába az iskolaév első hónapjaiban. Középiskolába már kevesebben, alig több mint 300-an. Komoly kihívást jelent itt Mberában, hogy a magasabb osztályokig itt tartsák őket.

Az Európai Unió vette a kihívást, egyebek közt új iskolákat épít.Hamarosan lesz új középiskola is itt. Az Unió humanitárius segélye szerint az oktatás a legjobb befektetés a gyermekek hosszútávú jövőjébe.

– Az oktatás a humanitárius segítségnyújtás egyik leginkább alulfinanszírozott ága. Első helyen áll az élelem, a lakóhely, az egészség és az ivóvíz. Az oktatás csak három százalékot kap a globális alapból. Ezért döntött úgy az Európai Unió, hogy támogatja ezt a szektort. És sikerült 10 százalékra növelnünk a humanitárius költségvetésünkből az oktatásnak szentelt finanszírozás részesedését – magyarázta Isabel Coello, az Európai Bizottság Humanitárius Segélyek és Polgári Védelem Főigazgatósága (ECHO) munkatársa.

Humanitárius vészhelyzetekben az oktatás biztosítja a normalitás érzését a gyerekeknek, és a jövőjükre nézve létfontosságú képességeket biztosít.

Euronews