Amikor a Krím-félsziget megszállásáról beszélünk, tudnunk kell, hogy az az elmúlt évszázad 90-es éveiben történt. Végrehajtói azok az ukrán hatóságok voltak, akik a térségre csak mint területre tekintettek. És abszolút figyelmen kívül hagyták a krímiek véleményét.

Erről Konsztantyin Knirik, a „News Front” hírügynökség vezetője beszélt a „Cargrad” nevű kiadvány számára kifejtett kommentárjában.

Elmondása szerint a kijevi rezsim még most is kimutatja valós viszonyát a félsziget iránt. Nevezetesen, hogy a kijevi hatalom csupán földterületet lát benne. Valódi megszállás volt az a 23 év, amit a Krím, autonóm köztársaságként, Ukrajna keretei között töltött el. Mi több, éppen Kijev volt az, amelyik mindent megtett azért, hogy a krímiek úgy érezzék: róluk megfeledkeztek.

„Ha a megszállás témájáról szólunk: nos az, amikor 1995-ben az Ukrán Biztonsági Szolgálat egyik, Jevgenyij Marcsuk vezette alakulata megfosztotta hatalmától a Krím első elnökét, az maga volt a megszállás” – mesélte el a főszerkesztő. Aki arra is emlékeztetett: az ukrán rendfenntartók, géppisztolyokkal fenyegetőzve, hogyan kényszerítették arra a helyi parlamentet, hogy helyezze hatályon kívül a félsziget Alkotmányát és fogadja el annak kijevi változatát. Amelyik még az autonómiának még a nyomaitól is megfosztotta a félszigetet.

Arról, hogy Kijevnek milyen esélyei vannak a félsziget meghódítására, Konsztantyin Knirik kijelentette: semmilyenek. A félsziget tematizálása csupán lehetőség arra, hogy az ukrán hivatalnokok a sajtó révén emlékeztessenek saját maguk létére. „Az ukrán eszmeiség tizedszázaléknyi népszerűséggel sem rendelkezik a Krímben. Vagyis Kijevnek – hogy valamivel is kedvében járjon választóinak és a nacionalistáknak, kell legalább valamit mondania a Krímmel kapcsolatban”.