Az amerikai törvények vonatkoznak majd a Magyarországon bűncselekményt elkövető amerikai katonákra, valamint szabadon is mozoghatnak majd az országban. A magyar-amerikai védelmi megállapodás rövid diplomáciai csörte után szültett meg.

A két ország katonai együttműködését szabályozó úgynevezett Védelmi Együttműködési Megállapodásról (Defense Cooperation Agreement, DCA) másfél éve tárgyal a magyar és az amerikai kormány. Az egyezmény körül kialakult vitából súlyos diplomáciai konfliktus lett: a magyar kormány azzal utasította el az egyezmény aláírását, hogy az sértené a magyar alkotmányt és Magyarország szuverenitását, míg az amerikaiak azzal vágtak vissza, hogy az egyezmény aláírásának halogatásával a magyar kormány az agresszív külpolitikát folytató Oroszország kezére játszik.

A vita Mike Pompeo amerikai külügyminiszter február eleji budapesti látogatásával oldódott meg. A felek ekkor jelentették be, hogy Budapest és Washington megújítja a katonai együttműködést. A megállapodás részleteiről nem árult el semmit sem Pompeo és Szijjártól Péter magyar külügyminiszter sem, de a Direkt36 által megszerzett, ezen a héten a parlament honvédelmi bizottsága elé kerülő tervezet szerint a legfontosabb vitás pontokon átnyomták az amerikaiak, amit szerettek volna.

Átnyomták vitás pontokat az amerikaiak a magyar diplomácián a közös katonai megállapodásban

A Direkt36 korábban megszerzett egy diplomáciai táviratot, amiből kiderült: a magyar kormány azt próbálta elérni, hogy az Egyesült Államok csak úgy mozgathassa csapatait Magyarországon, hogy minden egyes műveletet szavazással hagy jóvá a magyar országgyűlés. A kormány előbb azzal érvelt, hogy minden más megoldás alkotmányellenes lenne. Január végén pedig Magyar Levente külügyminiszter-helyettes azzal a kifogással állt elő, hogy ha nem kell minden csapatmozgatáshoz parlamenti jóváhagyás, akkor előfordulhatna, hogy az Egyesült Államok magyar jóváhagyás nélkül támadó hadműveletet indítana magyar területről.

A Direkt36 által megszerzett szöveg szerint a magyar parlamentnek nem kell majd jóváhagyni az amerikai csapatmozgásokat, ahogy ezt korábban az Orbán-kormány akarta, és ami az egész vita leglényegesebb eleme volt. Sőt, a DCA hamarosan a magyar parlament elé kerülő tervezetében kifejezetten benne maradt az, hogy az Egyesült Államok fegyveres erőinek repülői, hajói és járművei „szabadon ki- és beléphetnek, valamint közlekedhetnek Magyarország területén” a vonatkozó szabályokat betartva. Az amerikai-magyar DCA tervezete szerint amerikai katonáknak be- és kiutazáskor nem kell útlevelet bemutatniuk és nem vonatkoznak rájuk vízumkötelezettségek sem.

Több magyar kormányzati forrás szerint a legnagyobb engedmény, amit a magyar fél a kifogásaival elért, az, hogy a DCA bevezető részébe (preambulum) belefoglalták a magyar szuverenitást és az alkotmány tiszteletét („az USA fegyveres erői Magyarország jóváhagyásával, Magyarország Alaptörvényének és más magyar jogszabályok maradéktalan tiszteletben tartásával tartózkodnak Magyarország területén”). Egy későbbi fejezetben pedig szerepel az is, hogy a felek „nem sérthetik sem a Felek területi szuverenitását és fegyveres erőik feletti szuverenitást, sem a Felek önvédelemhez való jogát”.

A magyar szuverenitás kiemelése szokatlan több más térségbeli országgal kötött amerikai megállapodásokhoz képest. A 2017-ben Lettországgal és Litvániával kötött DCA nem hivatkozik az országok önrendelkezésére. Ehhez hasonlóan a felek területi szuverenitásának, valamint a helyi törvények maradéktalan tiszteletben tartása is csak magyar megállapodásban található meg.

Egy másik konfliktust kiváltó kérdésben is az amerikai álláspont érvényesült. Ez a kérdés arról szól, hogy ki ítélkezzen a szabály- vagy törvénysértő amerikai katonák felett. A magyar kormány azt akarta elérni – megint csak a magyar szuverenitás tiszteletben tartására hivatkozva –, hogy minél szélesebb körben a magyar jog alapján ítéljék meg az amerikai katonák által elkövetett jogszabálysértéseket. A Direkt36 által megszerzett szöveg szerint azonban Magyarország „szuverén mérlegelés alapján […] lemond az elsődleges büntető joghatóság gyakorlásának jogáról”.

A megállapodás az 1997-ben kötött kétoldalú megállapodás (1997. évi XLIX. törvény) helyébe lép és egy kezdeti tíz éves időtartamra szól, ami azt jelenti, hogy utána is hatályban marad, de tíz év után bármelyik fél felmondhatja. A DCA fejezeteinek többsége technikai, logisztikai, jogi kérdéseket szabályoz, mint például a különféle adómentességek, az amerikai vállalkozók jogállása vagy éppen, hogy milyen gépjárművezetői engedélyekre van szükség.

Az amerikaiaktól kicsikarható engedmények ugyanakkor nem feltétlenül csak a DCA szövegében jelenhetnek meg. Magyarország például a megállapodással párhuzamosan egy új légvédelmi rakétarendszer beszerzéséről és más katonai fejlesztésekről is tárgyal az Egyesült Államokkal.

(444)