A magyar gazdaság kezdi elérni a teljesítőképessége határát, a laza gazdaságpolitika folytatása pedig túlfűtötté teszi a gazdaságot, ami újabb egyensúlytalanságokat generálhat — állapítja meg az Európai Bizottság legfrissebb, Magyarországról szóló országjelentése. Magyarország a korábbi ajánlásokban korlátozott előrelépést ért el. A testület emellett komoly kritikákat is megfogalmaz hazánkkal kapcsolatban.

A magyar gazdasági ciklus a csúcs közelébe ért, javult a termelékenység, de a válság előtti szint alatt maradt, ami a jövedelmi konvergenciának gátat szab — állapítja meg az Európai Bizottság (EB) legfrissebb, Magyarországról szóló országjelentésében.

A brüsszeli testület szerint a gazdaságpolitikának kettős feladattal kell szembe néznie: egyrészt — hogy a gazdaság túlfűtöttségét meg lehessen előzni — a makrogazdasági ösztönzésből a megfelelő időben kellene visszavonulnia, miközben az oktatás és a szakképzés színvonalán is javítani kellene, illetve olyan üzleti környezetet kellene teremteni, ami termelékenységet javító beruházásokat vonz.

A magyar gazdaság nagy lendületben van, amit a fogyasztás és a beruházások, valamint a prociklikus költségvetési expanzió is fűt, és még a monetáris ösztönzés is megy rekord alacsony reálkamatokon és fokozatos devizalértékelésen keresztül. Ez a fellendülés azonban lassan eléri a korlátait: a gazdasági növekedés lassulni fog, azután, hogy a felturbózott belső fogyasztás visszafogottabbá válik, miközben a beruházások szintje magas szinten stabilizálódik. A külső környezettől is levesebb segítséget kap majd a magyar gazdaság, miközben az autóipar túlsúlya miatt a gazdaság számára jelentős sérülékenységet jelentenek a globális térben zajló kereskedelmi viták, valamint a szabályozási és technológiai változások.

Le kellene állni!

A laza makrogazdasági politika ráadásul túlfűtötté teszi a gazdaságot: a különböző ösztönzők támogatták a termelékenységjavító beruházásokat, de ezek idővel új egyensúlytalanságok kialakulását is kockáztatják — figyelmeztet a bizottság. A munkaerőköltségek emelkedése továbbra is felülmúlják a termelékenység növekedését, ami inflációt generál. A külkermérleg többlete olvad, az állami beruházások megugrása csak súlyosbítja az építőipar kapacitáshiányát, ami költségtúllépésekhez és a projektek csúszásához, valamint az ingatlanárak gyors növekedéséhez vezet. A kedvező pénzügyi környezet ösztönzi a beruházásokat, de egyúttal a pénzügyi források hatékony felhasználása is csorbát szenved. A makrogazdasági intézkedések terén pedig a bizottság szerint vissza kellene nyerni a mozgásteret, mielőtt a következő válság beüt.

A brüsszeli testület elemzői szerint a fiskális konszolidációs törekvések nem elegendőek. A költségvetési hiány a GDP 2 százaléka körül tetőzhet, és a következő években is csak méréskelt javulás várható. A hiány az egyik legmagasabb az EU-ban, míg az államadósság szintén magasnak tekinthető Magyarország fejlettségéhez képest — figyelmeztetnek.

Jóllehet a költségvetés adóbevételei emelkedtek a kedvező gazdasági környezet miatt, de a strukturális hiány 2 százalékra emelkedett 2016 és 2018 között, ami miatt Magyarországot az Európai Tanács figyelmeztette is. A strukturális hiány 2019-ben ugyan javulni fog, de a Tanács által javasolt mértéknél kevésbé. A bizottság ugyanakkor hozzáteszi, hogy 2020-ban további javulással számol.

Bár a termelékenység növekedése lehetővé teszi az EU-átlaghoz való közeledést, de a magasabb termelékenység is szükséges az életszínvonal EU-átlaghoz való felzárkózásához — hívja fel a figyelmet az EB. A termelékenység javításához, illetve az olyan hosszú távú növekedéshez, amely a társadalom egészének hasznára válik, pedig fontos lenne a kutatásba, innovációba, infrastruktúrába és készségekbe történő magasabb befektetés.