Mivel az unió tagállamait 2015 óta nem sikerült meggyőzni arról, hogy kötelező kvóták szerint fogadják be az Európába érkező migránsokat, egy német szélsőliberális intézet új, települési szintű elosztási mechanizmus bevezetésére tett javaslatot. De Brüsszel sem mondott le eredeti elképzeléséről: továbbra is rá akarják erőltetni a bevándorlókat az egyes országokra.

Új migránselosztási javaslatot dolgozott ki a németországi Bündnis 90/Die Grünen szélsőliberális párthoz közel álló Heinrich Böll Alapítvány. A napokban bemutatott szerzői azt kutatták, hogyan lehetne a bevándorlást ellenző kormányok megkerülésével, ahogy ők fogalmaztak: „alulról újjáépíteni Európát”.

Szerintük az önkormányzatok megerősítése és egy úgynevezett „települési szintű áthelyezési mechanizmus” jelenthetné a megoldást. Abból indultak ki, hogy a migrációs válság kezdete óta egyes városvezetők nagyobb nyitottságot tanúsítottak a bevándorlók fogadása iránt, mint a tagállamok kormányai. Ismert, hogy Botka László, Szeged szocia­lista és Karácsony Gergely, Zugló párbeszédes polgármestere, az MSZP főpolgármester-jelöltje is több ízben kifejtette: szívesen látják az idegeneket.

A Heinrich Böll Alapítvány tervezete azzal ösztönözné a városokat az áttelepítési programhoz történő csatlakozásra, hogy közvetlen hozzáférést biztosítana számukra az uniós forrásokhoz. Ugyanakkor nemzetközi hálózataik, például az Eurocites és Brüsszel együttműködését is megerősítené. Ezzel megintcsak a migránspárti erők malmára hajtanák a vizet, hiszen az Eurocities 2015 óta követeli egy kötelező elosztási rendszer bevezetését, amit Brüsszelben „szolidaritási mechanizmusként” emlegetnek és amit a magyar választópolgárok elsöprő többsége utasított el a 2016-os népszavazáson.

Mivel a kvótakérdés erősen megosztja Európát, sokan úgy vélik, a következő uniós választás egyfajta népszavazás lesz az EU jövőjéről. Nem véletlen tehát, hogy Dimitriosz Vicasz görög belügyminiszter az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) múlt heti ülésén egy gyors, átmeneti megoldás elfogadását sürgette. A Hír TV tudósítása szerint az athéni kormány lakosságarányosan, a GDP-hez igazítva osztaná szét a bevándorlókat az uniós tagállamok között, és azt is el akarják érni, hogy Brüsszel megbüntesse azokat az államokat, amelyek nemet mondanak az áttelepítésre. A görög javaslat annyiban tér el az Európai Bizottság (EB) elképzeléseitől, hogy utóbbi a lakosság és a GDP mellett más szempontokat is figyelembe venne.

Athén mielőbb kikényszerítené a befogadást.  Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

Vicasz a tekintetben nyitott kapukat dönget, hogy a bizottság már egy tavaly szeptember 12-én közzétett tájékoztatásában leszögezte: az EP-nek és az ­Európai Tanácsnak mihamarabb meg kell állapodnia az áttelepítési keretről szóló EB-javaslatról. 2019. január 15-én pedig honfitársa, Dimitrisz Avramopulosz, az unió illetékes biztosa jelentette ki a parlament plenáris ülésén, hogy „mindannyian elkötelezettek vagyunk egy igazi európai szolidaritási mechanizmus létrehozása mellett”.

A kvótakérdés 2015 óta van napirenden. Az év áprilisában kérte fel először az EP a bizottságot egy kötelező érvényű migránselosztási rendszer kialakítására, majd az EB elfogadott egy átmeneti intézkedési tervet a már Európában tartózkodó illegális bevándorlók áthelyezésére. Az EU menekültügyi stratégiájának reformjára 2016. május 4-én tett javaslatot a testület, s abban már egy felső határ nélküli automatikus elosztási mechanizmus bevezetését szorgalmazta, és menedékkérőnként 250 ezer eurós büntetést irányzott elő azoknak a tagállamoknak, amelyek nem akarnak részt venni az áthelyezésben.

Ennek része az a Juncker-képlet is, amely alapján egy 2015-ös és 2016-os évekéhez hasonló migrációs hullám esetén évente több mint 15 ezer embert lehetne betelepíteni hazánkba.

A magyar kormány és a bevándorlást elutasító államok ellenállásán ez a kezdeményezés elbukott, de az EP 2017-ben ismét megszavazta.

magyarnemzet.hu

Nagy Áron