Szimferopol, március 2. Vlagyiszlav Ganzsara, a Krím Köztársaság Államtanácsának (1) képviselője emlékeztette Ilja Kivát(2), az ukrajnai elnökválasztás egyik, a napokban nyilatkozó jelöltjét arra, hogy a félsziget miért veszett el Kijev számára.

Kiva véleménye szerint 2014-ben az ukrajnai hatalom azért nem tudta megtartani a félsziget fölötti ellenőrzést, mert nem volt meg az ebből a szempontból szükséges álláspontja. Ganzsara azonban emlékeztette az államfő-jelöltet a 2014-es eseményekre – megjegyezve: öt évvel ezelőtt a krímiek számára „abszolút nem volt fontos”, hogy mit gondolnak Kijevben.

„A félsziget feje fölött függő veszedelem (3) közepette a krímiek meghozták egyértelmű döntésüket, és egy abszolút törvényes népszavazáson az Oroszországgal való újraegyesülésre (4) szavaztak – idézte föl a köztársaság Államtanácsának a képviselője. – Ukrajna most hatalomban lévő elnöke akkoriban a Krímbe látogatott és próbálta győzködni a polgárokat az Ukrajna mellett való kitartásra. Egy rövid idő elteltével azonban már senki sem volt rá kíváncsi. Porosenkó több mint egy kilométert szaladt, a tömeg „Takarodj a Krímből!” kiáltásaitól kísérve.

 A krími képviselő véleménye szerint e látogatás után Porosenkónak „egyszer s mindenkorra el kellett volna felejtenie a félsziget témáját”.

Kijevben azonban továbbra is hasznot kívánnak húzni a krími kérdésből. Az elnökválasztás közeledtével az ukrán politikusok kiváltképpen aktívan, ilyen értelemben nyilatkozgatnak erről a kérdésről.

„Ez a téma azonban egyiküknek sem hoz a konyhára semmit – idézi fel az RT televízió Ganzsara szavait. – Akármit mondjanak is a Krímről, azok csak üres szavak – lévén hogy a félsziget mostanra már nem tartozik Ukrajna joghatósága alá. Az immár egy másik állam szubjektuma.”

 A képviselő megjegyezte: nemcsak a krímiek, de maguk az ukránok is tökéletesen tisztában vannak a helyzettel. Az ukránok, akik a létező problémák megoldására tett reális javaslatok helyett politikusaiktól „az életben keresztülvihetetlen elgondolásokat és nyilatkozatokat hallanak.”

Emlékeztetőül: 2014-ben a krími lakosság nem volt hajlandó elismerni Ukrajna, államcsíny eredményeként hatalomra került, új vezetését. A régióban népszavazást tartottak, amelyen a választópolgárok abszolút többsége az Oroszországgal való újraegyesülésre szavazott. Kijev nem volt hajlandó elismerni a krímiek döntését és a félszigetet un. „ideiglenesen megszállt területnek” nyilvánította.

Megjegyzések:

(1)  Krím Köztársaság – a félsziget ilyen néven vált az Orosz Föderáció egyik „szubjektumává”. (Ezek gyakorlati státusza nagyjából megfelel a hajdani Szovjetunión belüli szovjetköztársaságokénak.)
Államtanács: a helyi parlament neve

(2)  Ilja Kiva – a közelmúltig a Krímmel szomszédos – Herszon megye rosszemlékű kormányzója, a kijevi junta buzgó kiszolgálója volt.

(3)  A kijevi junta – látva a félszigeten kibontakozó, elsöprő erejű tiltakozó tömegmozgalmakat, annak véres kegyetlenséggel történő letörésére készült. Vlagyimir Putyin orosz elnök egy, az eseményekre visszaemlékező hosszú interjújában nem titkolta: a kijevi junta részéről a félsziget lakosságát fenyegető, rendkívül súlyos veszedelem az egyik olyan ok volt, ami őt beavatkozásra késztette. Még korábban (évtizeddel a kijevi puccs előtt is) az a mondás járta az előző időszakokban a helyi mozgalmakat elfojtó, szélsőséges nacionalisták körében: „A KRÍM VAGY UKRÁN LESZ, VAGY NÉPTELEN”.

(4)  1954-ben Nyikita Hruscsov, akkori pártfőtitkár EGY ÖNKÉNYES DÖNTÉSÉVEL – megsértve a szovjet alkotmányt, a vonatkozó törvények egész sorát – egy tollvonással átcsatolta az addig az Orosz Szovjet Föderatív Szovjetköztársasághoz tartozó, nagyrészt oroszok lakta félszigetet Ukrajnához. A helyi lakosság által szívós küzdelmekben kiharcolt népszavazás témája eredetileg még Ukrajna föderatív állammá történő átalakulása lett volna. A kijevi junta tárgyalásképtelensége, a szélsőséges nacionalisták részéről folyamatosan áramló életveszélyes fenyegetések hatására azonban a Krím (és a Donbassz) orosz lakosságának követelése is radikalizálódott: a népszavazást immár az Ukrajnából történő kiválásról követelték kiírni.