Ukrajna Legfelső Tanácsa (Verhovna Rada, magyarul parlament) február 28-án megkezdte az 5670-d számú, Az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról című törvénytervezet tárgyalását második olvasatban. 

A tervezet jelentős változáson esett át azóta, hogy tavaly októberben első olvasatban elfogadta a parlament. Ahelyett azonban, hogy a jogalkotók figyelembe vették volna a nemzetközi közösség, vagy éppen az ország nemzeti kisebbségeinek, köztük a kárpátaljai magyarok képviselői által megfogalmazott fenntartásokat, minden jel arra utal, hogy több területen tovább szigorodott a sokak által már így is a totális ukránosítás törvényeként emlegetett jogszabály. A két- vagy többnyelvűség ukrajnai bevezetésére tett kísérletet, vagy a hivatalos státus megadását valamely nyelvnek Ukrajnában, illetve annak egyes régióiban, az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel egyenrangú bűncselekményként értelmezhetik, amiért a jelenlegi jogszabályok értelmében 10 év szabadságvesztés jár.

Bennfenteseknek ugyanakkor semmi kétségük nincs afelől, hogy még március 31., tehát

AZ ELNÖKVÁLASZTÁS NAPJA ELŐTT SOR KERÜLHET A VÉGSZAVAZÁSRA.

Az egyetlen, igen halovány reményt arra, hogy a Rada esetleg mégsem fogadja el idén tavasszal a jogszabályt, az Ellenzéki Blokk távolmaradása mellett az orosz ajkú régiók egyéni választókerületeiből a parlamentbe jutott honatyák ellenállása jelentheti, akik pártállástól függetlenül tisztában vannak azzal, milyen fogadtatásra számíthatnak a szavazóik részéről egy ennyire kisebbségellenes törvény elfogadása esetén. Elemzők ugyanakkor nem tartják valószínűnek, hogy néhány képviselő gyakorlati megfontolásai útját tudnák állni a kormányzat és a nacionalista képviselők eltökéltségének, hogy egy radikális nyelvtörvény elfogadásával szerezzenek jó pontokat választóiknál.

Ma még nem tudható, egészen pontosan milyen is lesz a nyelvtörvény, sajtóbeszámolók nyomán azonban máris bizonyosnak tűnik, hogy elfogadása esetén több vonatkozásban

ALAPVETŐEN VÁLTOZIK MEG A HELYZET A NYELVHASZNÁLATOT ILLETŐEN A JELENLEGI ÁLLAPOTOKHOZ KÉPEST – SAJNOS A NEMZETI KISEBBSÉGEK, KÖZTÜK A KÁRPÁTALJAI MAGYARSÁG KÁRÁRA.

Például az oktatás terén a készülő jogszabály szinte szóról szóra átveszi az oktatási törvény nyelvi rendelkezéseit.

Forrás: Origo