Meghosszabbította a NATO a HungaroControl megbízatását, így a magyar légtérirányító kezelheti a jövőben is a Koszovó felett átrepülő személyszállító repülőgépeket. Ezzel továbbra is az egyetlen olyan légi irányító Európában, amely nem szomszédos országban működik. A Koszovó feletti magaslégtér-forgalom évről évre nő, 2019-re öt-tíz százalékos bővülést várnak.

Öt éve, mintegy hétszáz kilométer távolságból irányítja a HungaroControl Budapestről a Koszovó felett átrepülő légi forgalmat. A magyar szolgáltató kimagasló teljesítményének elismeréseként a NATO döntéshozó testülete, az Észak-atlanti Tanács úgy döntött, határozatlan idejűre módosítja a koszovói magas légtér irányításáról szóló szerződést, így a jövőben is a HungaroControl végzi a munkát Koszovóban – jelentette be Bártfai-Mager Andrea tárca nélküli miniszter.

– Az együttműködés komoly sikernek tekinthető, hiszen nincs még egy ország Európában, amelynek nemzeti légiforgalmi szolgálata egy nem szomszédos ország légterét irányítja – mondta. – A HungaroControl kiemelkedően sikeres évet zárt tavaly, több mint egymillió repülőgép biztonságos közlekedését segítették az állami cég légiforgalmi irányítói, többek között ezzel is jelentősen hozzájárulva a nemzetgazdaság növekedéséhez – tette hozzá.

– A koszovói magas légtérben, az úgynevezett KFOR-szektorban is komoly növekedés zajlott az elmúlt időszakban. A magyarországi légiforgalmi irányítók 2018-ban közel 116 ezer gépet kezeltek itt, ami az elmúlt öt év gépmozgásainak harminc százalékát teszi ki. A NATO-megbízatás ideje alatt eddig mintegy 394 ezer repülőgép biztonságáért feleltek a magyar légiforgalmi irányítók a koszovói légtérben – hangsúlyozta Szepessy Kornél.

Elismerés a teljesítményért. Mostantól határozatlan időre magyar kézbe adták a balkáni terület magas légterének felügyeletét
Fotó: Kurucz Árpád

 A HungaroControl Zrt. vezérigazgatója 2019-ben is a forgalom nagy ütemű bővülésével számol. – Az elmúlt évi rekordokat felülmúlva az idei január–februári gépmozgások száma már közel 7 százalékkal meghaladja a 2018-as év azonos szakaszában mért eredményeket, a Koszovó feletti magas légtérben pedig átlagosan 42,5 százalékos növekedést tapasztaltunk ugyanebben az időszakban – fejtette ki a vezérigazgató.

Becslések szerint azzal, hogy a koszovói magas légteret 2014-ben újból megnyitották, az európai légi útvonalak hossza átlagosan évi 685 ezer kilométerrel csökkenhetett, ami évi 24 ezer tonnával alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelent, amelynek köszönhetően számítások szerint 75 ezer tonnával kevesebb szén-dioxid került a levegőbe. A koszovói magaslégtér-irányításból származó bevétel 5-7 százalékot, 6-8 millió eurót tesz ki a társaság éves bevételében. Az általános európai forgalomnövekedésre vonatkozó becslések alapján idén Koszovóra 3-5 százalékos forgalomnövekedéssel számolnak, azonban a forgalom-előrejelzési technikák kiforratlansága miatt fel kell készülni arra, hogy ez öt-tíz százalék is lehet – mondta.

Gazdaságosabb repülőgépek

Átvette Hamburgban a Wizz Air az első A321neo típusú repülőgépét. A „neo” igazi forradalmat hoz a légi közlekedésben, mivel a típus a régebbi „ceo” változathoz képes húsz százalékkal olcsóbban üzemeltethető, ami hasonló mértékű jegyárcsökkenést is hozhat magával – közölte Váradi József vezérigazgató a gépátvétel alkalmával. Az Airbus A321neo törzse csaknem hét méterrel hosszabb a jelenleg használt változatánál. A Wizz Air új repülőgépein 239 utas foglalhat helyet, kilenccel több, mint a légitársaság hagyományos hajtóművekkel felszerelt repülőgépein. Ezt a vészkijáratok, konyhák és mellékhelyiségek átrendezése tette lehetővé. A vezérigazgató elmondta, az új gép ma áll forgalomba Budapest és Róma-Fiumicino között. A következő hónapokban összesen hét A321neo érkezik Budapestre, ahonnan London-Lutonba, Alicantéba, Barcelonába, Lisszabonba, Eindhovenbe, Madridba, Tel-Avivba, Frankfurtba, Malmőbe, illetve Berlinbe szállít majd utasokat.

magyarnemzet.hu

Jámbor Gyula