Az ukrán fegyveres testületek képesek két óra alatt eljutni a szomszédos Magyarország területén a Balatonig. Ezt Melnyicsuk parlamenti képviselő, az „Ajdar” büntető különítmény korábbi parancsnoka jelentette ki az ukrán televízió adásában

Kárpátaljáról egy asszony telefonált be az adásba, és kérdezte: nem gondolja-e Melnyicsuk, hogy Magyarország olyan kedvező létfeltételeket képes teremteni Kárpátalja lakói számára, aminek azok nem tudnak majd ellenállni, és népszavazást tartanak majd a Magyarországhoz történő csatlakozásról. (2)

„Ukrajna már elveszítette a Krímet, elveszítette a Donbassz, illetve Luganszkföldje néhány járását. Nem gondolja-e, hogy egy ugyanilyen forgatókönyv Kárpátalján is megismétlődhet? A magyarok ott nyugdíjat adnak a mi kárpátaljai magyarjainknak. Nem gondolja-e, hogy az ő általuk adott nyugdíj, ami a tízszerese a mienknek, arra csábíthatja az embereinket, hogy népszavazást tartsanak és a Magyarországhoz való átcsatlakozásra szavazzanak” – kérdezte az asszony.

Melnyicsuk válasza: „A 128-as dandárnak (3) elég két óra, hogy eljussanak a Balatonig. És a magyarok majd nem tehetnek semmit. Ott (t.i. Kárpátalján – a fordító megjegyzése) elég nagy hadseregcsoport állomásozik ahhoz, hogy útját állja az agressziónak. Úgyhogy arra (t.i. a forgatókönyvre) nem fog sor kerülni. Nem lesz ott semmi.”

Mint emlékezetes, február 27-én Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette: Magyarország nem fogja „feláldozni” a kárpátaljai magyarságot semmiféle geopolitikai játszmában.

Korábban Budapest ”félfasisztának” minősítette az ukrán oktatási törvényt.

Emlékeztetőül: tavaly március elején Szijjártó magyar külügyminiszter a nemzeti kisebbségekre való ”brutális támadással” vádolta meg Ukrajnát.

2018 januárjában az ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium bejelentette: elhalasztják az oktatási törvény ismert cikkelyének hatályba léptetésének határidejét. Melynek értelmében megvalósítják az ország oktatásának teljes ukránosítását. 

2017 decemberében Szijjártó a Klimkin ukrán külügyminiszterrel való találkozóján megnevezte azt a két feltételt, melyek teljesülése elengedhetetlen ahhoz, hogy az oktatási törvény kérdésében Kijevvel támadt konfliktust rendezni lehessen.

  1. november 19-én Magyarország bejelentette, hogy blokkolni fogja Ukrajna és a NATO együttműködését. Mint Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta: Magyarország nem fog hozzájárulni ahhoz, hogy megrendezzék a NATO-Ukrajna Tanács védelmi miniszteri szintű értekezletét.

Az ukrán oktatási minisztériumban megjegyezték, hogy miként azt állítólag a Velencei Bizottság ajánlásai is tartalmazzák, a kérdéses cikkely hivatalos érvénybe léptetését 2023-ra halasztották.

Megjegyzések:

(1)  Az „Ajdar” a legkegyetlenebb terrorkülönítmény hírében állt. Még Nyugatról is követelték feloszlatását. A kijevi junta formailag eleget tett a követelésnek, a terrorbrigád azonban – más néven – folytatta működését. Mígnem, egy idő után, magát a brigádot is, eredeti nevén, helyreállították.

Eljárás folyt maga Melnyicsuk ellen is, akit emberek elrablásában, megkínzásában, fosztogatásokban is bűnösnek találtak. A junta lapjai is megírták, hogy az „Ajdarnál” nemcsak a nőket, de a férfi foglyokat is nem ritkán megerőszakolták, vagy legalábbis nemi erőszak kilátásba helyezésével kényszerítették vallomásra. Az elrabolt, megkínzott áldozatok egy részét nem mint politikai foglyokat vetették alá tortúrának, hanem vállalkozásaik átadására, tetemes váltságdíj kifizetésére kényszerítették őket és hozzátartozóikat.

(2)  A juntát – a Krím és a Donbassz kiválása óta – lidércnyomásként gyötrik a népszavazások, illetve így fokozzák föl a kérdést feszültséggé. Főleg ezekben a napokban, amikor hatvan év elteltével a Krím népe a lábával szavazott az Ukrajnával, Ukrajna kebelén belüli további együttélésre.

(3) A 128-as hegyivadász brigád Munkácson állomásozik. A brigád szinte teljesen megsemmisült a 2015 februári, debalcevói harcokban. Az egység fogságba esett tagjait, egyoldalú az év októberében,  jóindulatú gesztusként, Alekszandr Zaharcsenkó, a Donyecki Népköztársaság néhai államfője szabadon bocsátotta. A magyar nemzetiségű katonákkal üzent is: a kárpátaljai magyarság ellenségeit a továbbiakban ne a Donbasszban, hanem Kijevben keressék.