Kijevben gőzerővel folyik a kisebbségi nyelvhasználatot példátlanul szűkíteni akaró új ukrán nyelvtörvény parlamenti vitája. Napok óta ez az egyetlen kérdés szerepel a napirenden, mintha az ezer sebből vérző országban ez lenne a legnagyobb probléma, nem pedig az, hogy milliók vándorolnak külföldre, háború dúl keleten, nem jönnek a külföldi beruházók, hatalmas az eladósodottság és még hosszasan sorolhatnánk.

A 2018. október 4-én első olvasatban elfogadott jogszabályhoz kétezernél is több módosító javaslatot nyújtottak be. Március 14-ig a módosítások 13 százalékát tekintették át. A honatyák többek között elutasították azt a javaslatot, mely azt indítványozta, hogy a parlamenti képviselők esetében ne legyen kritérium az ukrán nyelv tudása.

Még a NATO-tagállamokban is elszörnyedtek a készülő ukrán nyelvtörvény hallatán – ezt már Ruszlan Bortnik kijevi politikai elemző mondja. Szerinte a jogszabálynak semmi más célja nincs, mint az orosz és a többi kisebbségi nyelv megsemmisítése. A jogszabály megvalósulása esetén gyakorlatilag a háztartásokba űznék a nemzeti közösségek nyelvét, köztük a magyart.

A politológus szerint valójában semmi szükség erre a törvényre, hiszen az ukrán már harminc éve az egyedüli hivatalos államnyelv az országban; valójában egészen másról van szó. Úgy látja, a fő cél a többnyelvűség felszámolása, mindenekelőtt a „derusszifikáció” és vele együtt a többi kisebbségi nyelv megsemmisítése. Bortnik cinikusnak titulálta a törvény parlamenti vitáját is, s civilizáltság szempontjából egészen felfoghatatlannak, hogy akár 11 800 hrivnyára (120 ezer forintra) is büntethetnek majd valakit, csak mert nem ukránul szólal meg hivatalos helyen. Megdöbbentőnek tartja, hogy akár büntetőeljárás is indulhat azok ellen, akik a többnyelvűségről értekeznek.

A szakértő elmondta: a fejlemények megdöbbentették a NATO-tagállamok többségét is, hiszen azokban bevett gyakorlat a többnyelvűség, ezért megrökönyödve figyelik a kijevi törvényhozók vad szándékát. Bortnik szerint a vak is látja, hogy emögött aljas politikai szándék húzódik meg. Arra mondjuk jó az egész, hogy elfedje a hatalmas korrupciót és a súlyos bajokat az országban. A nyelvtörvény elfogadása újabb frontot nyit a Nyugattal szemben, és Ukrajnán belül is súlyos konfliktusokhoz, társadalmi törésvonalakhoz vezethet, figyelmeztet a politikai elemző, aki konkrétan kimondja: mindaz, ami történik, alkotmányellenes.

Ugyanerre a végkövetkeztetésre jutott Brenzovics László, a kijevi törvényhozás egyetlen magyar tagja, a KMKSZ elnöke és Tóth Mihály korábbi honatya, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke. Nemrég közös tanulmányt tettek közzé az ukrán parlament hivatalos lapjában, amiben rámutatnak: a törvénytervezet ellenkezik az ország nemzetközi kötelezettségeivel, alkotmányellenes és súlyos veszélyeket hordoz magában.

Óvodások Kárpátalján. Veszélyeztetett kisebbségek? Fotó: MTI/Nemes János

Felsorolni is sok, hogy a végszavazásra váró jogszabály mennyi más törvényi passzusnak és Kijev által aláírt, azaz garantált nemzetközi kötelezettségvállalásnak mond ellen. Például ellenkezik a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezménnyel, ellentmond a regionális vagy kisebbségi nyelvek európai chartája egyik alapelvének is, amely szerint Ukrajnának mint a nemzetközi szerződés részesének olyan politikát és törvénykezést kell folytatnia, mely a regionális vagy kisebbségi nyelveknek a magán- és a közéletben, szóban és írásban való használatának megkönnyítésén alapul.

A dokumentum veszélyezteti az alapvető emberi jogokat, amelyek biztosítva vannak Ukrajna alkotmányában. A tanulmány szerzői megemlítik: miután az ENSZ emberi jogi főbiztosa elvégezte az első olvasatban elfogadott dokumentum részletes szakmai elemzését, arra a következtetésre jutott, hogy a törvénytervezet nem nyújt sem alapos, sem kiegyensúlyozott megközelítést a kisebbségi nyelvek védelmével kapcsolatos kötelezettségek végrehajtására, s azt ajánlotta az ukrán vezetőségnek, hogy konzultáljanak az összes érintett csoporttal – ami nem történt meg.

Az elemzés szerzői kategorikusan nem értenek egyet ezzel, és támogatják Marina Sztavnijcsuk ukrán szakértő állásfoglalását, amely szerint a 2018. október 4-én első olvasatban elfogadott 5670-d törvényjavaslat a leginkább konfliktusgerjesztő, a legkiegyensúlyozatlanabb az összes beterjesztett nyelvtörvényjavaslat közül. Brenzovics László és Tóth Mihály egyetért abban, hogy a tervezet törvényerőre emelésével Ukrajna távolabb kerül az Európai Uniótól.

magyarnemzet.hu