Számos masszív érv szól amellett, hogy az EU 27 tagállamának vezetője érzékeny búcsút vegyen az Egyesült Királyságtól a jövő héten, miközben a szigetországban az eget kezdik ostromolni a politikai indulatok.

Racionális, az Európai Unió hosszú távú jövője, azaz stratégiai szempontól alapos érvek szólnak amellett, hogy az uniós tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács április 10-én kezdődő ülésén ne járuljon hozzá a brexit hosszú elhalasztásához — véliWolfgang Münchau, a Financial Times (FT) publicistája. Szerinte a kezdeményezés ezzel kapcsolatban lényegében ennél a testületnél van, miután Theresa May brit miniszterelnök pénteken harmadszor sem tudta átpasszírozni a londoni parlamenten kormánya és az EU brexitalkuját.

A brit kommentátorok szerint kicsi az esélye annak, hogy az Egyesült Királyság április 12-én megállapodás nélkül zuhanjon ki az EU-ból, miközben egyes európai politikusok ezt tartják a legvalószínűbb forgatókönyvnek. És az FT publicistája úgy véli, hogy nem pusztán riogatásról van szó. Erre utal a testület előző ülése, amelyen döntöttek a May korábbi hosszabbítási kéréséről. Nem mentek bele az abban szereplő június 30-ai időpontba, hanem május 22-ét adták meg azzal, hogy ha a brit törvényhozás nem fogadja el a kormány brexittervét, akkor április 12. a következő határidő. Ezen a napon a szigetország akár búcsút is inthet az EU-nak.

Mi jöhet most?

Ha Theresa May azzal áll április 10-én európai kollégái elé, hogy még egyszer be akarja vinni a brexitalkut a T. Ház elé, akkor hazaküldik. Ha előrehozott választások megtartására kér időt, az már elfogadható indok lehet egy hosszabb hosszabbításra. A második népszavazással hasonló a helyzet, bár ez felvetne néhány kényelmetlen körülményt. Milyen kérdés lesz a szavazólapon? Mi mellett kampányolna May? Vagy esetleg, ha lemond, az utóda? Ezekre a felvetésekre most nem lehet megnyugtató választ adni.

És ez az a pont, ahol a vita más irányt vehet. Valamelyik államfő vagy kormányfő felvetheti: mi lesz, ha a második népszavazás megerősíti az első eredményét, a brexitet? Nem kéne inkább most lezárni ezt az ügyet ahelyett, hogy belezuhannának az brit kilépés újabb fekete lyukába? És a testületnek mérlegelnie kell, hogy May esetleges távozása után egy brexiter miniszterelnökkel kell tárgyalnia, például Boris Johnsonnal. Ha a britek ideiglenesen maradnak az EU-ban, akkor az Európai Tanács teljes szavazati jogú tagja lesz. Április 10-én elejét vehetik ennek a bonyodalomnak is.

Parlamenti matek

A britek kilépése nyomán 73 európai parlamenti helyükből 27-et elosztanak a maradó országok között. Ezen Franciaország és Spanyolország nyeri a legtöbbet, 5-5 mandátumot. Nem meglepő módon egyikük sem lelkes híve a brexit tologatásának.Emmanuel Macron francia elnöknek, aki erősíteni akarja az EU integrációját, további fejfájást okozna, hogy ha a szigetország EU-tag marad, akkor a Munkáspártból bekerülő európai parlamenti (EP) képviselők a szocialista frakciót erősítenék, a Konzervatív Párthoz tartozók pedig az euroszkeptikusokat. Az egyik sem az a parlamenti képviselőcsoport, ahol a saját mérsékelt középpártja lesz.

Ez persze nem jelenti azt, hogy az Európai Tanács egy karakteres döntéssel becsapja az ajtót a britek előtt. Egyrészt azért, mert az európai vezetők dns-éhez tartozik, hogy halogatják a határozott intézkedéseket. Másrészt azért, mert ezzel magukra vonnák a vádat, hogy gyengítették az EU-t, mert az Egyesült Királyság kilépése éppen ezzel járna. Ez az érv még akkor is hatna, ha senkinek sem hiányzik az a Nagy-Britannia, amelynek miniszterelnökével például végtelen vitákat kell folytatni az uniós költségvetésről.

Napi.hu