Kegyetlennek és embertelennek nevezte az ENSZ emberi jogi főbiztosának hivatala az új, szigorított brunei büntető törvénykönyvet hétfőn, és felszólította délkelet-ázsiai ország kormányát, hogy ne léptesse életbe a módosításokat.

“Felszólítom a kormányt, hogy ne léptesse életbe az új, drákói szigorú büntető törvénykönyvet, amely alkalmazása esetén komoly visszaesést jelent az emberi jogok védelmének terén” – írta közleményében Michelle Bachelet emberi jogi főbiztos.

Az április 3-tól érvényes új jogszabályok megkövezéssel büntetnék a melegeket és a házasságszédelgőket, míg a tolvajoknak kézlevágást helyeznek kilátásba. Halállal lakolhatnának az erőszaktevők, a rablók és Mohamed próféta becsmérlői is, az abortuszért pedig nyilvános megkorbácsolás járna.

Kilencéves lányokra is vonatkozhatna

Ugyancsak kifogásolható, hogy az új büntetésekről szóló kiegészítések a gyerekekre is vonatkoznának, ugyanis az iszlám vallás leggyakoribb értelmezése szerint ők a szexuális érettség korába lépve jogi értelemben is felnőtté válnak. Vallástudósok többsége ezt a kort fiúknál nagyjából tizenöt, kislányoknál kilenc évre teszi.

A brunei szultán 2014-ben vezette be az iszlám törvénykezés, a saría rendelkezéseit az ország jogrendjébe, hogy erősítse a vallás befolyását az apró olajmonarchiában. A mindössze 400 ezer lakosú délkelet-ázsiai ország régóta ismert konzervatív vallási törvényeiről, amelyek a többi között tiltják az alkohol árusítását is.

“A vallási alapú törvénykezés nem sértheti az emberi jogokat” – húzta alá Bachelet. “Az emberi jogok és a hit nem ellentétesek egymással, emberi értelmezésük hozza létre a szakadást” – vélekedett.

A főbiztos felajánlotta, hogy hivatala segít kidolgozni egy olyan szabályrendszert, amelyben a vallás és az emberi jogok megférnek egymással.

A brunei törvények eddig is engedélyezték a halálbüntetést, de 1957 óta senkit sem végeztek ki. Az ENSZ felszólította az ország kormányát, hogy tartsa fenn a halálbüntetési moratóriumot.

A törvénykönyv módosítása ellen jogvédő szervezeteken és politikusokon kívül olyan hírességek is tiltakoztak, mint George Clooney amerikai színész és Elton John brit énekes. Clooney a brunei szultán tulajdonában álló The Brunei Investment Company luxusszállói – például a Los Angeles-i Beverly Hills Hotel, a londoni Dorchester és a párizsi Plaza Athénée – bojkottjára szólított fel, és felhívásához csatlakozott Elton John is.

George Clooney a Deadline oldalra írt cikkében hívott fel a bojkottra. Emlékeztetett, hogy április 3-án már több világtörténelmi pillanat történt. Harry Truman amerikai elnök ezen a napon írta alá a Marshall-tervet, Marlon Brando születésnapja is, és az első mobiltelefon gyártásának is az évfordulója. De az idei április 3-ának saját helye lesz a történelemben, mert a Brunei ettől a naptól fogva halálra kövezheti vagy korbácsolhatja bármely állampolgárát, amelyikre rábizonyítják, hogy meleg, írja Clooney.

Brunei a Forbes szerint a világ ötödik leggazdagabb országa.

A hollywoodi színész rendező felidézte, hogy korábban már bojkottáltak két hotelt Los Angelesben, ami a szultán tulajdonában áll, amiatt, ahogyan a meleg közösséggel bánik az ország. Ez valameddig hatékony is volt, de ahogy sok másik, a megbotránkozásból induló jó szándékú kezdeményezés, ennél is eltűnt lassan a figyelem, és visszatértek az üzleti színtérre a szállodák.

Euronews, MTI