Újabb részletek derültek ki a terrorizmussal gyanúsított Hasszán F. ügyéről. Az Iszlám Állam hóhérjaként emlegetett férfi két évig kapott havi 500 eurót az Európai Uniótól a migránskártyájára. Ügyvédjének azt mondta, 2016 márciusában érkezett családjával Görögországba, nagyjából fél évvel később kapta meg a név nélküli kártyát. Az utalásokat pedig csak azután függesztették fel, hogy Magyarországon elfogták, és ezért nem tudott jelentkezni a görög hatóságoknál, ami egyik feltétele a juttatásnak – közölte az M1 Híradója.

Letartóztatása óta a legszigorúbb biztonsági körülmények között tartják fogva a terrorizmussal gyanúsított Hasszán F.-et. A szír férfi azt állítja, hogy 2014-ben hagyta el Szíriát a családjával. Először Törökországba érkeztek, ahonnan 2016 márciusában mentek tovább Görögországba. Ott nagyjából fél évvel később kapták meg az ENSZ által biztosított migránskártyát, melyre havi 500 euró, azaz több mint 150 ezer forint érkezett az Európai Uniótól.

Azt, hogy Hasszán F.-nek volt migránskártyája, már az Európai Bizottság szóvivője is megerősítette.
Natasha Bertaud azt mondta: tudomásukra jutott, hogy a szóban forgó személy részese volt a programnak, amely a nemzetközi védelemre szorulók támogatását szolgálja Görögországban. Hozzátette, mivel a kártya tulajdonosa nem jelent meg a havi személyes ellenőrzésen, a kártyát már zárolták. A szóvivő ugyanakkor a múlt héten még arról beszélt, nem tudják, hogy Hasszán F. valóban szerepel-e a támogatásra jogosultak névjegyzékében.

Azt is mondta, pontosan tudják, hogy melyik kártya kinek a birtokában van, ugyanis mindegyikhez tartozik egy szám, és a kártyabirtokosokat havonta ellenőrzik.

Az Országgyűlés ülésén is téma volt

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azt mondta, az elfogott terrorista a gyanú szerint 20 ember kivégzésében vett részt, majd Európába jött, menedékjogot kért, és amikor a magyar hatóságok Ferihegyen őrizetbe vették, migránskártyát találtak nála.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára pedig arról beszélt, Hasszán F. ügye minden másnál jobban szimbolizálja, hogy mi a súlyos baj a brüsszeli politikával. Úgy fogalmazott, csak januárban 60 ezren kaptak migránskártyát anélkül, hogy erről kikérték volna az európai emberek véleményét. Hozzátette, a bevándorlók – köztük a könyörtelen terroristák – olyan juttatásokat kapnak, amilyeneket egy magyar állampolgár még csak nem is remélhet.

Hangsúlyozta, a magyar kormány álláspontja mindezek miatt az, hogy haladéktalanul meg kell szüntetni minden olyan programot, amely ösztönzi a bevándorlást és növeli a biztonsági kockázatokat.

“Erőteljes mozdulattal fordítani kell a brüsszeli kormánykeréken, mert az Európa nevű hajó most az önfeladás felé halad, ezt pedig nem szeretnénk mozdulatlanul nézni” – tette hozzá. Kiemelte, ezért is fontos, hogy minél többen vegyenek részt a májusi európai parlamenti választáson.

A hiba az EU jogi és politikai rendszerén belül van

A hibákat minden esetben az Európai Unió jogi és politikai rendszerén belül kell keresni – jelentette ki Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője az M1 Ma Este című műsorában. Véleménye szerint azok a jogszabályok, amelyek körülhatárolják, hogy ki és hogyan kaphat ilyen támogatást, nem egyértelműek.

Úgy véli, az alapvető probléma az, hogy a személyazonosságot a legtöbb országban és az országhatárokon túl nem tudják ellenőrizni az illegális bevándorlók esetében. Magyarország ennek kapcsán már több alkalommal tett javaslatot, hogy az ilyen jellegű politikai és jogi visszásságokat miként lehetne a felszínre hozni, és egy összeurópai rendszeren belül értelmezni – fűzte hozzá.

Az Európai Unió jogszabályozási környezete azonban nem kínál ezekre semmilyen megoldást,
Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációért felelős tagja erre a kérdésre nem is problémaként, hanem egy működő szakpolitikai megoldásként tekint.

A kártyákkal olyan embereknek nyújtanak anyagi támogatást – mondta –, akikről nem tudunk érdemi információkat, és ez biztonságpolitikai szempontból kockázatos. Emellett megkérdőjelezi az Európai Unió létjogosultságát olyan kérdések eldöntésében, mint egy ilyen támogatási rendszer kiépítése.

Nem kaptak információt a magyar hatóságok

Hozzátette, ezért fordult elő az is, hogy az Európai Unió tagállamainak a vezetői és az ott dolgozó titkosszolgálati alkalmazottak nem tudtak a magyar hatóságok számára olyan információkat juttatni Hasszán F. ügyével kapcsolatban, amely alapján kideríthető lenne, pontosan hogyan került Magyarország területére, és miért nem tudták kiszűrni a személyazonosságát.

Az elemző elmondta, hogy az Európai Parlament szakbizottsága hamarosan tárgyalja az uniós pénzek jogállamisági feltételekhez kötését. Szerinte ennek is az lesz a következménye, hogy megpróbálják nyomás alá helyezni azokat az országokat, amelyek nem értenek egyet az EP baloldali, bevándorláspárti erőivel.

Hirado.hu