https://tass.ru/politika/5663992

Moszkva nem lát ahhoz alapot, hogy felújítsa munkáját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében és nem fizeti be 2019-ben a tagdíját. Oroszország tagsága már júniusban fölfüggeszthető lesz.

A Szövetségi Tanács nem lát okot arra, hogy Oroszország felújítsa munkáját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében (ETPKGY). Még a múlt évben történt, hogy Thorbjörn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára, 2019 júniusától kezdve, kizárással fenyegette meg Oroszországot a tagdíj rendszeres nem fizetéséért. Hosszú éveken keresztül Moszkva volt az ET egyik legfőbb befizetője. Ám az ukrajnai események nyomán, illetve azt követően, hogy a Krím újraegyesült Oroszországgal, ellehetetlenítették részvételét a szervezet  irányító testületeiben. Szeptemberben Oroszország maga is szóba hozta: vizsgálja az Európa Tanácsból történő kilépésének lehetőségét, minthogy semmi értelme tovább húzni ezt az ex plex állapotot.

Emlékeztessen már engem arra, hogy mi is az az Európa Tanács?

 

Ez Európa legrégebbi, 1949-ben alapított kormányközi szervezete. Létrehozásakor a cél az volt, hogy segítse elő az egységes emberi jogi követelmények kialakításában, illetve az emberi jogok, a demokratikus fejlődés, a törvényesség és a kulturális kapcsolatok terén folytatandó együttműködést. Az Európa Tanácsnak 47 tagállama van, amelyekben több mint 800 millió ember él.

Mit jelent Oroszország tagsága az ET-ben?

Oroszország 1996. február 28-án lett a szervezet tagja. Belépésekor Moszkva elkötelezte magát arra, hogy törvényalkotását és politikai rendszerét összhangba hozza az európai normákkal, és beleegyezett e kötelezettségei teljesítésének ellenőrzésébe. Mostanáig Oroszország az ET 60 szerződéses és jogi dokumentumához csatlakozott. Ezek között van az Emberi Jogokról és Alapvető Szabadságjogokról szóló Konvenció (kivéve annak a halálbüntetés eltörléséről szóló jegyzőkönyvét – Oroszország egyénileg hozta meg az ezzel kapcsolatos moratóriumról szóló döntését). Oroszország csatlakozott a nemzeti kisebbségek védelméről, a kínzások megelőzéséről, a helyi önkormányzatiságról, az oktatás, a sport, a filmgyártás területén való együttműködésről, stb. elfogadott egyezségokmányokhoz.

Melyik szervezeti egységekben képviseltette magát Oroszország?

1996 óta Oroszország képviselői az ET-vel való együttműködés öt alapvető formátumának munkájából vették ki aktívan a részüket. Így:

  • kormányközi (az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága);

 

  • interparlamentáris (az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése, ETPKGY);
  • interregionális (az Európa Tanács Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa);
  • igazságszolgáltatási (az Emberi Jogok Európai Bírósága)
  • a nem-kormányzati szervezetek vonalán (a nemzetközi nem-kormányzati szervezeteknek az Európa Tanácson belüli Konferenciája

És mikor történt a gikszer?

Az ukrajnai események, illetve a Krím Oroszországgal való újraegyesülése miatt 2014-ben az ETPKGY-ban képviselt orosz delegációt megfosztották szavazati jogától. 2015-ben az ETPKGY kétszer is megvizsgálta az orosz küldöttség jogköreinek helyreállítását – ám a szankciók akkor még csak szigorodtak. Válaszul az orosz küldöttség bejelentette, hogy ilyen feltételek mellett nem hajlandó dolgozni. 2016 és 2018 között pedig Oroszország már nem kérvényezte jogköreinek megerősítését.

2017 júniusának végén ismertté vált, hogy Moszkva leállítja ET tagsági díjának befizetését, minthogy az orosz delegáció nem vesz részt az ETPKGY munkájában. Oroszország (Franciaországgal, Németországgal, Olaszországgal és Nagy-Britanniával együtt) hagyományosan az öt legnagyobb tagdíjbefizető egyike volt az Európa Tanácsban. 2017-ben az orosz tagdíj összege 33 millió euró volt – az ET 454 millió eurós összköltségvetéséből.

Miként tudja az ET felfüggeszteni Oroszország tagságát?

Az ET szervezeti és működési szabályzata 9. cikkelyének értelmében „ha az Európa Tanács valamelyik tagállama nem teljesíti pénzügyi kötelezettségeit, a miniszterek bizottsága mindaddig felfüggesztheti az illető tagállamnak a Bizottságban, illetve a Konzultációs Testületben való képviseleti jogát, amíg ez az állam nem teljesíti említett kötelezettségeit.”

A miniszteri bizottság hozott egy olyan szabályt, amelynek értelmében ha a tagállam két éven keresztül nem fizeti meg tagdíját, vele szemben alkalmazni fogják a 9. cikkelyt. Ily módon Oroszország számára a határidő: 2019 júniusa.

Thorbjörn Jaglandnak, az Európa Tanács főtitkárának meggyőződése, hogy a miniszteri bizottságnak alkalmaznia kell a 9. cikkelyt. „Minthogy az abszolút elfogadhatatlan, hogy ha van egy olyan tagországunk, amelyik nem fizet, de itt marad: az Európa Tanácson belül is van, kívül is van. Ez katasztrofális lenne (az Emberi Jogok Európai) Egyezségokmány(á)ra nézve.”

Mint a főtitkár mondta, az oroszok számára nagy veszteség lesz, ha országuk kiválik az Európa Tanácsból. Lévén, hogy akkor, a továbbiakban, nem lesz módjuk az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulni,

 

És mit mondtak Moszkvában arra a fenyegetésre, hogy felfüggeszthetik az ország tagságát?

Válaszul az orosz külügyi tárca vezetője, Szergej Lavrov kijelentette: Oroszország maga lép ki az Európa Tanácsból, ha a szervezetben lévő ellenfelei ragaszkodni fognak Moszkva kizárásához.

Leonyid Szluckij, az Állami Duma külügyi bizottságának elnöke szintén úgy véli, hogy „érdemes nekünk, magunknak megfontolnunk, hogy Oroszország tagságát az Európa Tanácsban felfüggesszük, vagy befagyasszuk – nem várva meg, hogy valami oroszellenes buzgómócsingok hozzáfogjanak a kizárási folyamathoz.” Mint mondta: ami történni fog „az majd megteremti az ahhoz a felismeréshez szükséges kritikus tömeget, hogy Oroszországnak már nem érdemes foggal-körömmel ragaszkodni az Európa Tanácsban betöltött tagsághoz.”

Vjacseszlav Vologyin, az Állami Duma elnöke rámutatott, hogy az Európa Tanács elzárkózott a párbeszédtől és kiküszöbölte azokat az elveket, amelyek bármilyen parlamentáris szervezet alapjául szolgálnak. Elmondása szerint a válság egyik oka az Európa Tanács apparátusának személyi összetételében keresendő. „Ezt az apparátust eleve úgy hozták létre, hogy vezetője a lengyel képviselő. Aki abszolút kigyomlált maga mellől mindent, ami él. Mindenkit, aki képes beszélni, megfogalmazni a maga álláspontját.”

Tett-e az ET valamilyen engedményeket?

Igen. December 10-én az ETPKGY ügyrendi bizottsága állást foglalt az ellen, hogy nemzeti delegációkat megfosszák attól a joguktól, hogy részt vehessenek a szervezet főtitkárának, illetve a strasbourgi bíróság bíráinak a megválasztásában. Ám miként azt Vlagyimir Csizsov, Oroszország állandó képviselője az Európa Tanácsban kijelentette: Oroszország számára az nem elegendő, hogy részben helyreállítják küldöttségének hatásköreit. Oroszország elvárja, hogy „maradéktalanul és mindenféle előfeltétel nélkül állítsák helyre küldöttségének valamennyi jogát”, illetve „dolgozzanak ki olyan ügyrendi szabályokat, amelyek révén többé nem fordulhatna elő, hogy e közgyűlésen belüli számbeli többség ilyen akciókat hajt végre”.

Január 9-én Pjotr Tolsztoj, az Állami Duma alelnöke bejelentette: az Állami Dumába levél érkezett Wojciech Sawickitől, az ETPKGY főtitkárától. Aki javasolta, hogy Oroszország küldje el delegációját a közgyűlés január 21-én, Strasbourgban kezdődő téli ülésszakára. Ezzel kapcsolatban az a döntés született, hogy – az Oroszország további részvételével kapcsolatos egyeztetett álláspont kidolgozása céljából – kerüljön sor kibővített konzultációkra, a külügyminisztérium, szenátorok illetve valamennyi frakció képviselőinek bevonásával.

Január 16-án a Szövetségi Tanács bejelentette: nincsenek meg a szükséges alapok ahhoz, hogy elküldjék az orosz küldöttségnek a közgyűlés soron következő ülésén való részvételéhez szükséges jelentkezéseket.

Szüksége van-e egyáltalán Oroszországnak az Európa Tanácsra és az ETPKGY-re?

A TASZSZ által megkérdezett szakértőknek meggyőződésük, hogy az Európa Tanács, mostani állapotában, nem felel meg az oroszországi politika elveinek. A feleknek egyszerűen jó nincs megoldási javaslatuk arra, hogy Moszkva felújíthassa részvételét a szervezet munkájában. Ennek során Oroszországnak „nem áll szándékában teljesen elzárkózni Európától”, és inkább szeretné megőrizni létező kapcsolatait az Európa Tanáccsal. Ha Moszkva kiválna a Tanácsból, ezzel megszakadna a strasbourgi emberi jog bírósággal való együttműködése.