„Reméljük, már nem sokáig lesz szó a migrációról, ez csak kampány. Igaz, öt éve van, de októberben talán befejeződik” – mesélte egy neve és országa elhallgatását kérő, arab országból származó diplomata három perccel azelőtt, hogy az Arab Kultúra Napjának vendégeként megjelent volna Kövér László. Igen, a fideszes házelnök, de nem ez volt az egyetlen váratlan dolog az ELTE BTK által vendégül látott rendezvényen.

„Felejtsük el, hogy beszéltünk” – mondta egy másik diplomata, akivel ugyanúgy zajlott le a beszélgetés. Mi a rendezvény célja? Az arab kultúra megismertetése. Mennyiben segíti ezt a kormány elmúlt öt évben hallható retorikája? Ezt most hagyjuk.

Így jártunk még háromszor.

A házelnök aztán tényleg megérkezett, de az ő szövegének legőszintébb részét nem ő, hanem inkább maga a kuvaiti nagykövet mondta el:

Az 1600 éves arab kultúra és nyelv az Arab-félszigetről terjedt el, először a szomszédos területekre, aztán Kelet és Nyugat legtávolabbi pontjaira, főként az iszlám felvétele után.

Az iszlám a tolerancia vallása, különböző kultúrájú népek fogadták be – riogatta tovább Kövért a nagykövet, de a házelnök meg se rezzent.

Örömmel vállaltam el a védnökséget az Arab Kultúra Napján

– mondta természetes hangon Kövér, aki azért ügyesen belecsempészte szövegébe, hogy az arab világban tapasztalható jelenségek határokon túlnyúló következményei kihívások elé állítják a kontinens lakosságát. „Magyarország kapcsolatépítésének alapja a kölcsönös tisztelet, a hagyományok, kultúra tiszteletben tartása” – mondta.

Szerinte a változás 2010-ben, de főként 2014-ben állt be, de a házelnök nem úgy folytatta, ahogy várható volt, hanem azt mondta: Magyarország ezután, gazdaságilag, politikailag megerősödve kezdhetett intenzívebb kapcsolatépítésbe, amit az arab országok pozitívan fogadtak.

Az új időszámítást jelentő migránsozás ötödik évében azért Kövér a migrációt sem hallgatta el, elmondta, hogy helyben kell segíteni az országokat, Magyarország ebben eurómilliókkal vesz részt, határőrizeti képességek erősítésével Észak-Afrikában, kórházak, iskolák helyreállításával a térség más országaiban. (Szíriát külön nem említette, és az arab világ üldözött keresztény közösségeit sem.)

Kövér – hasonlóan a köszöntőt mondó Sonkoly Gáborhoz, az ELTE BTK dékánjához – arról is beszélt, mennyire fontos, hogy arab diákok tanuljanak Magyarországon, mert ezek a közvetlen kapcsolatok válhatnak alapjaivá az arab világ és Magyarország kapcsolatainak. Magyar ösztöndíjjal 1500 arab diák tanul itthon az összesen 2300-ból.

Miután elmondta, hogy fontos megismernünk „a rendkívül sokszínű arab világ páratlanul gazdag kulturális értékeit”, és közösen kell megvédenünk „a tisztelet, bizalom, barátság jelentett közös értékeket”, amelyeket fenyeget a globális világ intoleranciája, jött a protokolláris ajándékozás, ami az esemény csúcspontja volt.

Mit kapott a tengeren és szárazföldön át Európa arab-iszlám inváziójától tartó kormány élvonalbeli embere?

Sonkoly Gábort nem arany mentőöv-kisplasztikával, hanem a kávézással kapcsolatos, távolról nem kivehető szuvenírrel ajándékozták meg.

A kétnapos rendezvényt először 2016-ban rendezték meg Magyarországon, de első alkalommal adott neki helyet egyetem. Az ELTE BTK kézenfekvő választás, hiszen a magyarországi orientalisztika központja. Sonkoly szerint az egyetem bölcsészkarán 70 nyelvet tanítanak, amivel a pekingi egyetem után a második helyen áll a világon.

Kövér ezután türelmesen végigjárta az arab standokat Líbiától Jordánián, Szaúd-Arábián, Jemenen, Egyiptomon, Kuvaiton át Palesztináig.

KAPCSOLÓDÓ
A kockázat és a tiltakozás se számított

Hevesen tiltakoztak az arab államok nagykövetei, Orbán mégis egy olyan embert küldött nagykövetnek az Emirátusokba, akinél nemzetbiztonsági kockázat is felmerült. A meghallgatásán nem értették, mit mond, a támogatói azt mondták, csak izgult. Vannak ködös részletek is.

Nagyvonalúan kivárta, amíg Zaid Naffa, Jordánia tiszteletbeli konzulja – akinek fivére az Egyesült Arab Emírségekben Magyarország nagykövete, értesülések szerint Szijjártó Péter külügyminiszter csekély megelégedésére – végigmondja a telefonra felvett köszöntőjét, hogy utána pár szót váltson vele.

Kövér Lászlót sikerült a rendezvényen elérnünk – „házelnök úr, az Indextől vagyok, a kérdésem, h…” –, ám az eddig a pillanatig konstruktívan hallgató házelnök egy legyintéssel elsuhant az ajtó mögé kísérőinek gyűrűjében, így a gyümölcsöző arab–magyar kapcsolatokról nem volt alkalma beszámolni.

(Borítókép:  A szudáni standnál egy hagyományos, fatáblára írt Korán-részletet tekint meg a házelnök – fotó: Ajpek Orsi / Index)