A gép által létrehozott festményeket, szobrokat, novellákat, forgatókönyveket, szoftvereket is védi a szerzői jog? Ezek egyéni, eredeti jellegű szellemi alkotásoknak minősülnek, vagy csak egyszerű adatok, amelyek a public domain-be tartoznak?

A mesterséges intelligencia ma már arra is képes, hogy műveket alkosson. Az AI kiemelkedően teljesít a művészetekben, különösen a zene területén, ahol a mesterséges intelligencia a “legtehetségesebb”, összehasonlítva más művészeti ágakkal, mint például festészettel, szobrászattal vagy irodalommal. Az AI már önállóan képes zenét komponálni egy megadott stílusban vagy meghatározott szerző vagy zenekar műveinek „meghallgatása” alapján. A zeneipar már számos ilyen megoldást alkalmaz zeneszerzésre, amelyek egy része még igényel némi emberi közreműködést (mint például a Sony FlowMachines alkalmazása), míg más részük már akár enélkül is képes komplett albumokat komponálni (ilyen például az Amper vagy a Dadabots, amely utóbbi szerezte egy amerikai metál banda stílusában a Coditany of Timeness című albumot, és amelynek a címét is a gép adta).

A képzőművészetben is képes a mesterséges intelligencia meghatározott stílusban festeni, erre jó példa a Rutgers University és a Facebook AI Lab kísérleti együttműködése, amelyben az AI-t arra kérték meg, hogy absztrakt expresszionista stílusban fessen képeket. A mesterséges intelligencia által létrehozott festményeket 2016-ban ki is állították, ahol a látogatók végül nem tudták eldönteni, hogy melyik festményt festette „hús-vér” művész, és melyiket a gép. Sőt, a közönség az AI által alkotott képeket jobbnak ítélte. A szobrászatban az IBM Watson-ját kérték meg Gaudí művek elemzésére, számos, a művészről szóló cikk elolvasására és az alapján végül egy Gaudí stílusú szobor készítésére, amelyet a gép megfelelően teljesített is.

aipainter

A mesterséges intelligencia az irodalomban is remekel, már forgatókönyvek írására is képes, például a 80-as, 90-es évek sci-fi-jeinek stílusában, és Harry Potter stílusú novellát is tud írni (a Botnic Studio megoldása), ahol azonban a gép elérkezett határaihoz: a szöveg stílusa ugyan utánozta J. K. Rowling írói stílusát, azonban a történet nem volt következetes, a cselekményszál pedig kifejezetten furcsára sikerült (például Ron és Harry megették Hermione családját és Hermionét magát is).

Persze nem csak a művészetekben tudják az AI-t használni, hanem a szoftverfejlesztésben is jelentős szerep jut neki: az emberi programozókhoz hasonlóan deep learning alapján jó minőségű szoftver kódokat és algoritmusokat is lehet készíteni, amely a software 2.0 koncepciójához vezet bennünket.

Mindezekkel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy vajon a gép által létrehozott festményeket, szobrokat, novellákat, forgatókönyveket, szoftvereket védi-e a szerzői jog. Ezek egyéni, eredeti jellegű szellemi alkotásoknak minősülnek, vagy csak egyszerű adatok, amelyek a public domain-be tartoznak?

Az alkotó az ember

Az európai kontinensen és az angolszász szerzői jogban is hagyományosan csak emberek lehetnek szerzők. Ezt a megközelítést azonban már régebb óta vitatják, pár évvel ezelőtt az egyik amerikai bíróság például kimondta, hogy egy majom által ellopott kamerával készített selfie fotón sem a majomnak, sem a kamera tulajdonosának nincsenek szerzői jogai, mivel szerző csak ember lehet.

A fenti állatos példa nem feltétlenül alkalmazható egy az egyben a mesterséges intelligencia által készített művekre, annyi hasonlóság azonban van, hogy itt sem ember által létrehozott alkotásokról van szó.

Az AI által alkotott művek eredetisége

Az EU harmonizált szerzői joga alapján a szerzői jogi oltalomnak egyetlen alapvető kritériuma van: a műnek eredetinek kell lennie. Mi az eredetiség küszöbértéke? Az EU szerzői jogi irányelvei nagyon lakonikusan határozzák meg ezt a követelményt: „a szerző saját szellemi alkotása” és hozzáteszik, hogy az alkotásnak tükröznie kell a „szerző személyiségét”. Az Európai Bíróság (EUB) három különböző ítéletben dolgozta ki ennek a feltételnek a jelentését (Infopaq, Painer és Murphy ügyek), és kimondta, hogy a mű akkor védett, ha:

  • a szerző képes volt „kifejezni a mű létrehozatala során a saját kreatív képességeit azáltal, hogy szabad és kreatív döntéseket hozott” (Painer döntés), és
  • a mű kifejezi a szerző „személyes érintését” (Painer decision), és
  • az alkotási folyamat teret hagy a „szerzői jog céljára a kreatív szabadságnak” (Murphy döntés)

A fenti esetjog alapján a legtöbb európai ország szellemi alkotás eredményének tekinti a szerzői műveket, amely az emberi szerzőségből ered és azokat a műveket védi, amelyek létrehozásában csak közvetetten vett részt a gép, és ahol a mű egy emberi alkotóhoz köthető, akinek a ráhatásán múlik a végeredmény és részt vett a mű létrehozásában. Ez egyben azt is jelenti, hogy ahol az alkotás folyamata nem eredeztethető embertől, vagy ahol a végeredmény nem éri el az eredetiség szintjét, szerzői jogi védelem nem illeti meg a művet.

Ezen gondolatmenetet követve, háromféle mesterséges intelligencia által létrehozott műtípust lehet elkülöníteni abból a szempontból, hogy védi-e a szerzői jog, és ha igen, milyen mértékben:

  • Az emberek által, AI segítségével alkotott művek. Ide tartozik például, ha a szerző mesterséges intelligencia eszközt vagy technológiát használ, és az AI szerepe csak az alkotó folyamat támogatása, míg az emberi alkotó szabad és kreatív döntéseket hoz és élvezi a kreativitás szabadságát. Ezek a művek szerzői jogi oltalom alatt állhatnak. A „személyes érintés” kritérium azonban itt is lényeges követelmény, az embernek irányítania, kontrollálnia kell a MI eszközt, és saját magát kell kifejeznie annak segítségével. Amennyiben ez megvalósul, az alkotásban részt vevő ember szerzőnek minősül és a művön szerzői jogokat szerez.

ai-painting

  • Az AI által önállóan alkotott művek, de emberek általi szelektálással. Ilyen műveket gyakran hoznak létre a zeneiparban, ahol a gép hozza létre, „szerzi” a zenéket, de emberek döntik el, hogy azok közül melyik érinti meg a közönséget és melyik lesz a következő sláger. Itt az emberi alkotónak csak passzív szerep jut, de megvan a lehetősége, hogy kreatív szempontból meghatározza, hogy melyik művet adják ki. Itt azonban ki kell emelni, hogy a mesterséges intelligencia emberi beavatkozás nélkül hozza létre a művet, ezért a fenti „személyes érintés” feltétel valószínűleg nem teljesül, mivel a kiválasztási lehetőség nem teszi magát a kiválasztott művet eredetivé.

    A szituáció hasonló volt a fenti majom-selfie esetében is, ahol a fényképezőgép tulajdonosa arra hivatkozott, hogy ő választotta ki, hogy melyik kép jelenjen meg az interneten. Az amerikai bíróság itt is kimondta, hogy a kamera tulajdonosa nem működött közre a mű elkészítésében, ezért szerző nem lehet. Összességében általában az ilyen művek nem esnek szerzői jogi oltalom alá. Az Infopaq ügyben azonban az EUB teret hagyott az ilyen művek oltalmának is, amikor kimondta, hogy „a gép által alkotott elemek kiválasztása, sorba rendezése és kombinálása eredeti módon is kifejezheti a szerző kreativitását és szellemi alkotást hozhat létre”, és így a gépi művek is szerzői jogi oltalomban részesülhetnek. Ebben az esetben pedig a szerzői jogosult az az ember, aki a kiválogatást elvégezte és a puzzle darabokat összerakta az AI által alkotott elemekből.

  • Az AI által brute force computing használatával létrehozott művek, vagyis azok, ahol a mesterséges intelligencia szisztematikusan ellenőriz minden lehetséges kombinációt addig, amíg meg nem találja az egyetlen helyeset, nem igényel emberi beavatkozást és általában nem adja meg a szerzőnek a kreatív döntések vagy választások szabadságát. Ebből eredően az így létrehozott művek biztosan nem felelnek meg a „személyes érintés” kitételnek, vagyis szerzői jogi oltalomban sem részesülhetnek.
  • Van egy negyedik kategóriája is a mesterséges intelligencia által alkotott műveknek, amikor a műveket teljes egészében az AI hozza létre és válogatja ki. Itt az emberi beavatkozás csak a gomb megnyomására vagy a program elindítására korlátozódik, amelyet követően a gép magától, önállóan hozza létre a művet és a gép szelektálja ki az egyetlen művet a több hasonló közül, ami a legjobban megfelel az előzetesen beállított feltételeknek. Az embernek itt nincs semmilyen lehetősége az alkotási folyamat befolyásolására, a mű kreativitására, vagyis ezekre a művekre szerzői jogi védelem sem igényelhető.

Alternatív védelem az AI alkotta művekre

A legtöbb esetben a mesterséges intelligencia jelentős befektetést igényel mind pénzben, mind munkában, amely azonban sem kreatív, sem pedig eredeti hozzájárulás. A szerzői jog nem védi önmagában a befektetést, ráfordítást, a mű létrehozatalához használt információkat, így ezek védelmére legfeljebb a szomszédos jog lenne alkalmas. A szomszédos jogi oltalom szűkebb ugyan a szerzői jogi védelemnél, és a védelem terjedelme általában az adott szomszédos jogi teljesítmény típusától függ (film producerek finanszírozzák és szervezik a filmkészítési folyamatot, hangfelvétel előállítók finanszírozzák és elkészítik a felvételeket, műsorsugárzó szervezetek TV, rádió műsorokat sugároznak és készítenek), a sui generis adatbázisok előállítói esetében pedig konkrétan a jelentős ráfordítást védi a jogalkotó, vagyis nem példa nélküli az ilyen oltalom.

ai_art

Az AI alkotta művekre a szomszédos jog vagy egy külön, erre újonnan létrehozott sui generis jog nyújthat esetleg oltalmat, amely alapvetően az AI-ba történő befektetést védené. A sui generis adatbázis oltalom például jó analógia lehetne, a jogosultak pedig az AI megoldás használói/üzemeltetői lehetnének.

Ki kell azonban emelni, hogy azokban az országokban, ahol szomszédos vagy kapcsolódó jogi oltalom nem létezik (például az USA), a mesterséges intelligencia nehezen illeszthető be a szerzői jogi rezsimbe.

Európai kitekintés és kilátások

Az Európia Unió AI által alkotott művekre vonatkozó szabályozása még gyerekcipőben jár. Az EU 2018 végén fogadta el a Mesterséges Intelligencia Koordinált Tervét, és készült egy bizottsági kutatás is Mesterséges Intelligencia – Egy európai megközelítés” címmel. Jelenleg az AI alkotta művek megítélésével kapcsolatban különböző európai álláspontok vannak: egyesek szerint a „public domain”-be kell, hogy tartozzanak ezek a művek, mások szerint jogalanyiságot és korlátozott jogi személyiséget kellene adni a mesterséges intelligenciának, ami forradalmi gondolat és a robotok emberiesítéséhez vezetne. Ez az elképzelés még inkább csak utópia, mint valóság és rengeteg jogi és etikai kérdést felvet – például hogy tud egy robot pereskedni vagy kötelezettségeket teljesíteni?

Az európai jogalkotás azonban nem várhat sokáig a megoldással és a szabályozással, ha esélyes akar maradni a globális AI versenyben, ahol Kína vezet és az USA, valamint Japán is beerősített.

A cikk szerzője dr. Horváth Katalin, a CMS Hungary Ügyvédi Iroda adatvédelemmel foglalkozó szenior ügyvédje.