A kétmillióhoz közelít azoknak a migránsoknak a száma, akik az utóbbi években Görög- és Törökországban egyénileg vagy családosan hozzájuthattak az unió által támogatott migránskártyákhoz. A program számos kérdést vet fel, ráadásul rendkívül költséges is, ennek ellenére Brüsszel és az ENSZ a kiterjesztését, nem pedig a leállítását tervezi, írja a Magyar Nemzet.

Megközelíti a kétmilliót azoknak a migránsoknak a száma, akik az utóbbi években az Európai Unió (EU) és az ENSZ különböző programjaiban pénzzel feltöltött bankkártyákat kaptak, vagy azok előnyeiben részesültek – derült ki az interneten fellelhető hivatalos adatok összesítéséből.

A bevándorláspárti ellenzék által hol tagadni, hol bagatellizálni próbált akciók nem mellesleg több mint másfél milliárd eurójába, azaz közel ötszázmilliárd forintjába kerültek az uniós adófizetőknek az utóbbi években.

A szolgáltatás elviekben csak a regisztrált menedékkérőknek jár, a jogosultságot viszont nehéz, a kedvezményezett személyazonosságát ésszándékait pedig gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni,amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a hazánkban elfogott ésaz Iszlám Állam hóhéraként azonosított Hasszán F. is kapott korábban migránskártyát.

Az EU két kártyaprogramban érintett. Az egyik az Emergency Social Safety Net (sürgősségi szociális biztonsági háló, ESSN), amelynek beindításáról és kezdeti eredményeiről két éve a Financial Times is tudósított.

A Törökországban tartózkodó migránsok számára kitalált ESSN és a kártyarendszer pénzügyi alapjában akkor, 2017 januárjában 348 millió euró volt, s az illetékesek úgy becsülték, hogy hat hónapon belül 200 ezer családnak, ezzel pedig körülbelül egymillió embernek nyújtanak majd támogatást. A program honlapja szerint a tervet sikerült bőségesen túlteljesíteni.

Az Essncard.com oldalon az akciót az unió valaha volt legnagyobb humanitárius projektjeként hirdetik, nem véletlenül: 2018 elejére ugyanis közel egymilliárd eurót öntöttek bele, és 1,4 millió embert értek el vele.

Afrikai bevándorlókkal a fedélzetén érkezik a máltai haditengerészet hajója a Valletta melletti Floriana város Hay Wharf kikötőjébe 2019. április 13-án. (Illusztráció)FORRÁS: MTI/EPA/DOMENIC AQUILINA

A másik migránskártyaprogram pedig már az unió határain belül, Görögországban működik. Ez az Emergency Support to Integration & Accommodation (sürgősségi integrációs és elszállásolási támogatás, ESTIA) része, amit Brüsszel az ENSZ menekültügyi szervezetével (UNHCR) közösen indított el.

Ami az ESTIA eredményeit illeti, a Menekültügyi Információs Adatbázis adatai szerint 2018 decemberében több mint 63 ezren rendelkeztek migránskártyával, de volt, amikor ez a szám majdnem százezer volt.

Az UNHCR azt közölte, idén körülbelül nyolcvanezer résztvevője lesz a programnak, amire 190 millió eurót különítettek el. 2018-ban egyébként 167,5 millió, 2017-ben pedig 139 millió euró volt a görögországi migránskártyákra fordított összeg, vagyis bár Brüsszel és a bevándorláspárti erők folyamatosan arról beszélnek, hogy a migránsválság véget ért, az uniós adófizetőknek mégis egyre többe kerül a migránsok ellátása.

A migránskártyák támogatói azzal érvelnek, hogy az élelmiszer-, ruha- és gyógyszersegélyek megalázók, ha viszont pénzt kapnak a menekültek, azzal erősödik az önbecsülésük, valamint lehetőségük nyílik arra, hogy azt vegyék meg, amire tényleg szükségük van. Újabban azt is hangoztatják, hogy a kártyaforgalom a helyi gazdaságokra is jó hatással van, ezért a program kiterjesztését szorgalmazzák. Az ENSZ idén márciusban vetette fel ennek lehetőségét.

A magyar kormány a migránskártyák megszüntetését követeli, mert a rendszer segíti az illegális bevándorlást, és olyan emberek is anyagi juttatást kaphatnak, akik biztonsági kockázatot jelentenek.

Origo.hu