„Hogy milyen lesz a válasz: erről immár az új ukrán elnök csapatának kell döntenie”

Az ezzel kapcsolatos kérvényük beadásától számított mindössze három hónapon belül a Donyecki (DNR) és a Luganszki Népköztársaság (LNR) lakosai megkaphatják az orosz állampolgárságot. Ennek során nem kell lemondaniuk ukrán útlevelükről. Vlagyimir Putyin orosz elnök április 24-én aláírta a vonatkozó rendeletet. Szakértők ezt a döntését annak bizonyságaként értékeli, hogy Oroszország nem hagyja cserben az övéit. Maga az államfő „merőben humanitárius indíttatásúnak” nevezte döntését.

Putyin szavai szerint Oroszország nem kíván problémákat teremteni az új ukrán hatalom számára. Ám tűrhetetlen az a helyzet, amikor a DNR és az LNR lakosait gyakorlatilag megfosztják állampolgári jogaiktól.

Az államfő mindössze néhány nappal az után írta alá a rendeletet, hogy Vlagyimir Zelenszkij győzött az ukrajnai elnökválasztáson. Ukrajna leendő vezetője, választási kampánya során, nem egyszer kijelentette, hogy nem szándékozik tárgyalni a két népköztársasággal, nem részesíti amnesztiában a Donbassz nemzetőreit. A konfliktus befejezéséről pedig – az Európai Unió országainak és az Egyesült Államoknak a közvetítése mellett – közvetlenül a Kremllel kíván egyezkedni.

Moszkvában nem támogatnak egy ilyen kezdeményezést, minthogy nem tartják magukat a konfliktusban részes félnek. És egyébként sem látnak más alternatívát a minszki megállapodásokon kívül. Ez a Donbasszban folyó konfliktus további befagyását vetítette előre. A helyi lakosság számára pedig a folytatólagos bizonytalanságot, illetve azt jelentette volna, hogy a Donbassz polgárai változatlanul Oroszország és Ukrajna között senyvednek majd.

Putyin gyakorlatilag most lehetőséget adott a Donbassz polgárainak, hogy elutazhassanak az ágyúzások színtereiről. Gyermekeiknek pedig jövőt kínált – nem egy önjelölt köztársaságban, hanem egy teljes értékű államban. Mindehhez az kell, hogy az illető benyújtson egy kérvényt az orosz Belügyminisztérium illetékes területi szervezeti egységéhez, csatolja a DNR, illetve LNR által kibocsátott útlevelét, a családnevének, kereszt- és apai nevének megváltozását igazoló okiratot, az egy másik ország állampolgárságának meglétét igazoló okiratot, a házasságkötést (válást) igazoló okiratot, a gyermek születési anyakönyvi kivonatát. Mindezeket az orosz állampolgárság iránti kérelmével együtt kell benyújtania.

Szakértők elmondták a „Moszkovszkij Komszomolecnek” („MK”): miért fontos ez az elnöki rendelet és mik lesznek a következményei:

Konsztantyin Zatulin, a FÁK-országok Kutatóintézetének vezetője, az Állami Dumának a FÁK, az eurázsiai integráció és a diaszpórával való kapcsolatokért felelős első elnökhelyettese: „Mindenképpen üdvözlöm Oroszország elnökének döntését. Ezt már sokkal hamarabb meg kellett volna hozni – ám a döntés, különböző okokból, egyre halasztódott. A DNR és az LNR lakosainak milliói Damoklész kardja alatt élnek. Méghozzá hosszabb ideje, mint ahogy szovjet embereknek a Nagy Honvédő Háború időszakában kellett így élniük. Oroszország nem nézhette el tovább az emberek kínlódását.

Ez a döntés, mindazok számára, akik orosz állampolgárságért folyamodnak, ad némi bizonyosságot a holnapban. Bebizonyítja, hogy Moszkvában nem áll szándékában a Donbasszal kapcsolatban, bármiben is egyezkedni, kompromisszumokat kötni – mint amilyeneket például Viktor Medvedcsuk (1) sürget. Egyezkedni sok mindenről lehet – csak nem olyan emberek rovására, akik a helyzet túszaivá váltak.

Nyilvánvalóan spekulációk tömege lát majd napvilágot az Abháziával és Dél-Oszétiával való párhuzamokat illetően. Szeretném hangsúlyozni, hogy azokat a régiókat nem annektáltuk. Ahogy az nem fog megtörténni a DNR és az LNR esetében sem – még ha Donyeck és Luganszk megye lakosságának 100 %-a is elnyeri az orosz állampolgárságot. Az annexió semmiképpen sem következik az állampolgárságból.

Amellett az elnöki rendelet oly módon készült, hogy senki sem fogja megkövetelni a helyi lakosoktól, hogy az orosz útlevélért cserébe le kelljen mondaniuk ukrán állampolgárságukról. Ez nagy győzelem minden, határon túl élő honfitársunk számára. Mert bárhol is élnél, az nem lenne helyénvaló, hogy az orosz állampolgárságért cserébe le kelljen mondanod annak az országnak az állampolgárságáról, ahol élsz. Ily módon az emberek megerősítik kapcsolataikat hazájukkal. Nincs ebben semmi kétarcúság. Egy megosztott nép esetében ez normális logika.

Visszatérve a rendeletre, megjegyzem: azt éppenséggel annak okán kellett meghozni, hogy Ukrajna nem mutat készséget a minszki megállapodások teljesítésére – illetve általában arra, hogy produktív tárgyalásokba kezdjen. Azt remélem, hogy e rendeletet követően nem veszi kezdetét emberek tömeges elvándorlása Oroszországba. Fennáll ugyanis a veszélye annak, hogy ezek a területek elnéptelenednek. Ezért más, olyan lépéseket is meg kell tennünk, amelyek a régió szociális és gazdasági helyzetének a javulását célozzák.

2014, a konfliktus kezdete óta először fogadom el Gyenyisz Pusilin, a DNR elnökének meghívását, hogy május 11-én látogassak el Donyeckbe. Korábban nem mutatkoztam a DNR-ben, mivel nem éreztem magamat feljogosítva arra, hogy a helyi lakosságnak olyan ígéreteket tegyek, amelyeket nem tudok teljesíteni. Mostanra azonban lehetőségem nyílt arra, hogy egyenesen az emberek szemébe nézzek.”

Gyenyisz Gyenyiszov, a Béketeremtői Kezdeményezések és Konfliktológiai Intézet igazgatója: „A Donbassz lakóinak milliói most ünnepelnek. Ez egy nagyon régóta várt rendelet. Megmutatja minden kritikusunknak, a szkeptikusoknak, hogy Oroszország nem hagyja cserben az övéit. A Donyecki és Luganszki Népköztársaság lakói elnyerhetik az orosz állampolgárságot és nyugodtan dolgozhatnak Oroszországban. Moszkva részéről ez egy óriási, jelképes lépés.

Ezzel együtt is: ha Zelenszkijnek sikerül felépítenie egy virágzó Ukrajnát, a Donbassz problémája magától megoldódik. Ám ha ez nem sikerül neki, a két népköztársaság lakosainak milliói előtt immár lesz alternatíva.

Azzal persze, hogy a Donbassz lakosai orosz állampolgársághoz jutnak, a donbasszi konfliktusnak még nem lesz vége. Egyáltalán nem arról van szó, hogy Oroszország kimenekíti az embereket, a területeket pedig átengedi Ukrajnának. Ezzel elsősorban a felnövekvő nemzedék számára kínálkozik alternatíva. Nem gondolom azonban, hogy mindennek következtében Donyeck és Luganszk kihal. Akárhogy is legyen: a városokban mindenképpen emberek százezrei maradnak.

Vagyim Karaszjov, a Globális Stratégiai Intézet vezetője: „Ez a lépés arra hivatott, hogy lökést adjon az új ukrajnai vezetés számára a minszki megállapodások végrehajtásához. Különben előfordulhat, hogy nem maradnak olyan állampolgárok, akiknek ukrán irataik vannak. Ez a döntés: vaskos célzás és rikító jelzése annak, hogy Oroszország netalán el is ismerheti ezeket a köztársaságokat. És az új elnöknek világosan állást kell majd foglalnia a minszki megállapodásokkal kapcsolatban – nem pedig olyasfajta kommentárokat adnia, hogy ki kell bővíteni, meg kell változtatni a minszki formátumot. (2) Hogy milyen válasz születik – ez Zelenszkij elnök új csapatának lesz a feladata.

Megjegyzés:

(1)  Viktor Medvedcsuk, a kijevi juntával szemben enyhén ellenzéki politikus. A minszki tárgyalások humanitárius albizottságában részt vevő ukrán delegáció főtárgyalója. Hírek szerint Putyin elnök sógora.

(2)  A 2015 februárjában aláírt „Minszk-2” megállapodás a kelet-ukrajnai konfliktusban részes három féllel (Ukrajna, illetve a Donyecki és a Luganszki Népköztársaság), illetve a megállapodást végrehajtását felügyelő három garantáló országgal (Franciaország, Németország és Oroszország) számol. A leendő elnök a három garantáló ország közé kíván becsempészni újakat (USA, Nagy-Britannia), illetve esetleg velük fölváltani az eddigi garantálók egyikét-másikát.