Az ukrán parlament elfogadta csütörtökön a sokat vitatott nyelvtörvényt, amely ellen a közelmúltban hevesen tiltakoztak a kárpátaljai magyar szervezetek, mert szerintük felszámolja a kisebbségek valamennyi eddigi nyelvi jogát. Szijjártó Péter korábban elfogadhatatlannak nevezte a most elfogadott nyelvtörvényt. Annak ellenére, hogy a múlt vasárnapi elnökválasztást az a Volodimir Zelenszkij nyerte, aki nemtetszését fejezte ki a nyelvtörvénnyel szemben, mégis életbe léphet a jogszabály, mivel ezt még Porosenko fogja aláírni, aki már jelezte, hogy ezt még utódja hivatalba lépése előtt megteszi.

Az ukrán hírügynökségek szerint a törvény elfogadásához legalább 226 képviselői szavazatra volt szükség, de ennél jóval többen, 278-an támogatták, köztük a Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló párt 106 honatyája is.

A törvény a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát,a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást is kilátásba helyez. A jogszabály kimondja, hogy „nyelvellenőrök” fognak ügyelni a törvény betartására.

Tüntetők gyakoroltak nyomást a képviselőkre

A Kárpátalja.ma tudósítása szerint a kijevi parlament épülete előtt tüntetők követelték a képviselőktől az államnyelvről szóló törvény mielőbbi megszavazását. Az elmúlt napokban a nagyrészt orosz ajkúak lakta Harkivban is utcai rendezvények révén gyakoroltak nyomást a parlamentre a nyelvtörvény elfogadása érdekében, illetve művészek, társadalmi aktivisták, egyházi méltóságok is arra szólították fel a Verhovna Rada tagjait, hogy mindenképpen szavazzák meg az ukrán nyelv államnyelvi státuszát megerősítő jogszabályt.

Porosenko még alá fogja írni a törvényt

A képviselőkre gyakorolt jelentős politikai és társadalmi nyomás oka az, hogy az idei elnökválasztást nagy fölénnyel megnyerőVolodimir Zelenszkij nem számít az erősen diszkriminatív nyelvtörvény hívének,ám a még néhány hétig hivatalban lévő, az elnökválasztás április 21-i második, döntő fordulójában a választók kevesebb mint egynegyedének bizalmát és szavazatát elnyerő regnáló elnök, Petro Porosenko azt ígérte, hogy amennyiben a parlament megszavazza a nyelvtörvényt, ő kész azt aláírásával hatályba léptetni.

Felszámolja a kisebbségek szerzett jogait

Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke a minap úgy nyilatkozott, a törvény tervezete elfogadhatatlan, mert felszámolná a kisebbségek valamennyi eddig élvezett nyelvi jogát. A parlament még tavaly októberben fogadta el első olvasatban az ukrán mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényjavaslatot, és február végén kezdett vitázni a törvény végleges változatáról. A jogszabályhoz több mint kétezer módosító indítványt nyújtottak be.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban elfogadhatatlannak nevezte a nyelvtörvény tervezetét.

Szijjártó Péter korábban elfogadhatatlannak nevezte az ukrán nyelvtörvénytFORRÁS: MTI/MÁTHÉ ZOLTÁN

Abszurditásokat tartalmaz a törvény

Ukrajnának le kell állítania a nyelvtörvény vitáját, olyan nyelvi szabályozást kell elfogadnia, amely összhangban áll az európai normákkal, és nem csökkenti az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok megszerzett jogait – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke Strasbourgban, a Nyelvi jogok Ukrajnában címmel az Európa Tanácsban szervezett kerekasztal-beszélgetésen még április 9-én. Németh Zsolt aláhúzta, aggodalomra ad okot az ukrán nyelvtörvény, az ugyanis abszurditásokat tartalmaz, a magánélet területére akarja száműzni a kisebbségi, köztük a magyar nyelvet.

Magyarország értetlenül áll a szabályozás előtt, amely tovább növeli az oktatási törvény által már korábban előidézett feszültséget.Véleménye szerint a helyzet kezelésére az egyetlen lehetőség az lenne, ha Ukrajna megfogadná az Európa Tanács emberi jogi biztosának tanácsát, Dunja Mijatovic ugyanis egyértelműen felszólította Kijevet arra, hogy nyújtsa be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várja meg annak kialakított álláspontját, és csak ezt követően kerüljön sor a törvény elfogadására.

Súlyos támadások a magyarság ellen

A magyarellenes támadások Kárpátalján a 2014-es ukrajnai forradalmat követően erősödtek fel. Tavaly februárban gyújtották fel a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját. Az elkövetők éjjel törték be a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség székházának járdára néző ablakát, és robbanóanyagot vagy gyújtópalackot dobtak az irodába. Az épület földszintje szinte teljesen kiégett, az emeleten nem keletkezett kár.

A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) központi irodája, amelyet ismeretlenek felgyújtottak Ungvár belvárosában 2018. február 27-én hajnalbanFORRÁS: MTI/NEMES JÁNOS

Akkor egy hónapon belül ez már a második támadás volt a KMKSZ központi irodája ellen. Az előző, sikertelen gyújtogatási kísérlet február 4-én történt.

Origo.hu