https://magyarnemzet.hu/kulfold/porosenko-a-magyarokon-is-bosszut-all-a-nyelvtorvennyel-6842033/

  1. ÁPRILIS 26. 

SZIJJÁRTÓ PÉTER: ELFOGADHATATLAN A KISEBBSÉGI JOGOKAT TIPRÓ RENDELKEZÉS

Dunda György (Ungvár)

Némi meglepetésre, az ahhoz szükséges 226 képviselői szavazat helyett jóval több, 278 voks érkezett rá. A Petro Porosenko leköszönő államfő mögött álló kormánypárt 106 honatyája mellett a kisebbik koalíciós társ, az Arszenyij Jacenyuk vezette Népfront 66 képviselője, Julija Timo­senko pártjának 16, továbbá a Szamopomics (Önsegély) és a Radikális Párt 21-21 és két kisebb frakció, a Volja narodu (A nép akarata) és a Vidrodzsennya (Újjászületés) hét, illetve négy képviselője szavazta meg.

Festékspray-vel odapingált magyar felirat Nagymuzsaly kétnyelvű helységnévtábláján
Fotó: MTI/Balázs Attila

A tegnapi végszavazás előtt bemutattak egy filmet, melyben írók, költők, társadalmi aktivisták, tudósok, színészek, egyházi személyiségek agitáltak a törvény elfogadása mellett. Porosenko jelezte, kész azonnal aláírni a jogszabályt.

Eredetileg már a második forduló előtt készültek azt elfogadni, de végül kivártak vele. Így most inkább a Zelenszkijjel szembeni egyfajta bosszú sejlik fel a sietős döntés mögött.

Tetézi a beiktatására váró Zelenszkij gond­jait, hogy a parlamentben előrángattak egy korábbi javaslatot, amely az elnök jogkörének szűkítését és leváltásának menetét taglalja, amit szintén szavazásra készülnek bocsátani.

Úgy tűnik, hogy a Porosenkóhoz hű parlamenti többség mindent megtesz a parodistából lett államfő ellehetetlenítése céljából, aki válaszul csak egy kérdést közölt a közösségi médiában: ­támogatja-e a parlament feloszlatását? Ukrajnában felmérések szerint a lakosság csupán két százaléka viseltetik bizalommal a kijevi ráda iránt.

Az első olvasatban még tavaly ősszel elfogadott törvény gyakorlatilag a háztartások és a vallási szertartások szintjére száműzné az ukránon kívül az összes többi nyelvet. A jogszabály úgy fogalmaz, hogy valamennyi ukrán állampolgárnak kötelessége megtanulni ukránul. Annak betartását egy állami hatóság ellenőrizné, gyakorlatilag nyelvcsendőrség alakulna.

Ruszlan Bortnik kijevi politikai elemző szerint a jogszabálynak semmi más célja nincs, csak az orosz és a többi kisebbségi nyelv megsemmisítése.

Az elemző nem érti, miért szorul védelemre az ukrán nyelv, hiszen senki sem vitatja, hogy az az egyedüli államnyelv. Bortnik cinikusnak titulálta a törvény parlamenti vitáját is, például az utolsó módosító indítványokat negyedórával a végszavazás előtt kapták kézhez a képviselők. Felhívta a figyelmet arra, hogy a jogszabály számos pontja ellentmond az alkotmánynak.

A ráda az ukrán himnuszt énekli. Minimálisra csökkent a testület elfogadottsága
Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij

Szerinte ez az a pont, ami a későbbiekben korrigálási lehetőséget teremt Porosenko utódjának, aki maga is orosz ajkú, és a kampány során egyértelműsítette: nem híve, hogy Ukrajna lakóit a nyelvhasználatuk alapján kategorizálják.

A politológus szerint elsősorban a jogszabály alkotmánysértő vonatkozásai miatt lesz megsemmisíthető vagy módosítható az ukrán társadalomban is nagy hullámokat korbácsoló törvény.

Magyarország számára nem felel meg a döntés

Elfogadhatatlannak nevezte a megszavazott ukrán nyelvtörvényt Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter a közmédiának úgy nyilatkozott: a magyar nemzeti közösség jogait sértő törvény Petro Porosenko távozófélben lévő elnök szellemiségét idézi, aki magyarellenes politikát folytatott. Azonban az ukrán szavazók nagy többséggel egy másik elnököt választottak – Volodimir Zelenszkij személyében –, és véget vetettek a Porosenko-korszaknak – jelezte a Pekingben tárgyaló Szijjártó Péter.

„Azt reméljük, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva és a megoldáskeresés szándékával tisztázni tudjuk majd az új, elsöprő többséggel megválasztott elnökkel a magyar nemzeti közösség jogait érintő jogszabályok nyomán előállt helyzetet” – fogalmazott a miniszter. Hozzátette, az új ukrán elnök első megnyilatkozásai akár bizakodásra is okot adhatnak, ezért a hivatalba lépése után „minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy Ukrajna és Magyarország kapcsolatát helyreállítsuk”, és visszaálljon az a korábbi időszak, amikor kifejezetten pozitívan lehetett nyilatkozni a két ország viszonyáról.

A kijevi parlament döntése voltaképp bosszú Volodimir Zelenszkij irányába – mondta lapunknak az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke. Zubánics László szerint a törvénymódosítás eszközei erősen limitáltak. „Ami esélyt kínálhat a változtatásokra, az az a tény, hogy a jogszabály számos pontja sérti a kisebbségek alkotmányos jogait. Normakontrollt az új államfő kérhet, vagy 50 parlamenti képviselő is kezdeményezheti azt” – mondta, s úgy vélte, meglesz az a félszáz honatya, aki ezt kezdeményezni is fogja. „Persze az más kérdés, hogy a pillanatnyi politikai elithez hű igazságszolgáltatás miként viszonyul majd a kérdéshez” – latolgatta Zubánics László a Magyar Nemzetnek.