https://magyarnemzet.hu/kulfold/harminceves-csucson-a-vilag-katonai-kiadasai-6876044/

ÁPRILIS 30.

A FEGYVERKEZÉSI VERSENYBEN AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK, KÍNA ÉS SZAÚD-ARÁBIA VAN AZ ÉLBOLYBAN

Mártonffy Attila

A világ országai tavaly három évtizedes csúcsra, 1822 milliárd dollárra növelték katonai kiadásaikat, a legmélyebben az Egyesült Államok és Kína nyúlt a zsebébe. S miközben a NATO több tagállama is növelte hadi büdzséjét az orosz fenyegetésre hivatkozva, Moszkva éppen hogy csökkentette védelmi költségvetését — áll a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet friss jelentésében.

Az elmúlt évben rendkívül sikeres volt a globális hadiipar teljesítménye, a 2018-ban fegyverkezésre költött 1822 milliárd dollár a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) szerint 2,6 százalékkal múlta felül a 2017-es kiadásokat. Ennél többet 1988 óta – azaz amióta a békekutatók elkezdték az adatgyűjtést – nem adtak ki védelmi fejlesztésekre – mutat rá az RT orosz hírportál.

A rekordösszeg összefüggésben lehet azzal, hogy ádáz rivalizálás indult el Amerika és Kína között, továbbá megszaporodott a feszültséggócok száma Ázsiában, különösen India és Pakisztán között. Előbbi 3,1 százalékkal, utóbbi 11 százalékkal növelte hadi kiadásait.

Amerikai hadgyakorlat Afganisztánban: tavaly a Trump-kormányzat nyúlt legmélyebben a zsebébeFotó: Reuters

 A Trump-kormányzat által elindított új fegyverfejlesztési programok következtében a legmélyebben az Egyesült Államok nyúlt a zsebébe. Washington 2017-hez képest 4,6 százalékkal növelte védelmi kiadásait, s 649 milliárd dollárt, a globális összeg 36 százalékát fordította fegyverekre – csaknem annyit, mint a következő nyolc ország együttvéve, s 200 százalékkal többet, mint legközelebbi riválisa, Kína.

Peking öt százalékkal, 250 milliárd dollárra növelte hadi büdzséjét. Szaúd-Arábia továbbra is a harmadik helyet foglalja el 67,6 milliárd dollárral, annak ellenére, hogy katonai kiadásai hat százalékkal csökkentek 2017-hez képest. Amiben viszont Rijád kitűnik, az az, hogy a sivatagi királyság bruttó hazai terméke (GDP) 8,8 százalékát fordította fegyverkezésre.

A 4–5. helyet a kiadásait ötödik egymást követő évben növelő India, illetve Franciaország foglalja el. A 2017-es negyedikről a hatodik helyre csúszott vissza viszont Oroszország tavaly 61,4 milliárd dolláros költségvetéssel, s ez 3,5 százalékkal kevesebb, mint amennyit tavalyelőtt Moszkva védelemre biztosított.

A csökkenés oka az MTI szerint összefüggésben lehet a kelet-ukrajnai konfliktusban játszott orosz szerep miatt 2014 óta hozott nyugati szankciók­kal. Moszkva katonai kiadásai azonban még így is negyedével magasabbak a 2009. évi adatoknál. Noha ezek a számok elemzők szerint nem éppen arra utalnak, mintha Oroszország szítaná a fegyverkezési versenyt, a balti országok, Bulgária, Románia és főként Lengyelország az állítólagos orosz fenyegetésre hivatkozva emelték meg jócskán (Varsó 8,9 százalékkal) védelmi kiadásaikat.

Ukrajna fegyverkezési kiadásai 2018-ban 21 százalékkal, 4,8 milliárd dollárra emelkedtek. A SIPRI listájának első tíz helyezettje között még Nagy-Britannia, Németország, Japán és Dél-Korea található. Az ötvenmilliárd dollárral a nyolcadik helyen álló Németországot ugyanakkor Washington megrótta, hogy GDP-je mindössze 1,2 százalékát fordította védelemre.

 

Hadihajók a Tajvani-szorosban

Az amerikai hadsereg ismét hadihajókat küldött a Tajvani-szorosba, a két romboló vasárnap este áthaladt a szárazföldi Kínát és Tajvant elválasztó, mintegy 180 kilométer széles és 300 kilométer hosszú szoroson. Az Egyesült Államok térségbeli flottája közleményében leszögezte: a két hadihajó jelenléte és áthaladása a szoroson az Egyesült Államoknak a szabad és nyitott indo–csendes-óceáni térség iránti elkötelezettségét hivatott jelezni. Peking egyidejűleg aggodalmát fejezte ki az esemény miatt. Keng Suang, a kínai külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta: a kínai fél figyelemmel kísérte és teljes mértékben ellenőrzése alatt tartotta az amerikai hadihajók mozgását. Hozzátette: Tajvan kérdése a kínai–amerikai kapcsolatok fontos és érzékeny eleme, ezért Kína arra kéri Washingtont, hogy tartsa tiszteletben az egy Kína elvét, továbbá járjon el megfelelő körültekintéssel a Tajvant érintő kérdésekben. (MTI)