Miután az ukrajnai elnökválasztás második fordulójában Vlagyimir Zelenszkij, a show-műsorok sztárja, lekörözve Petró Porosenkó hivatalban lévő elnököt, győzött – az ország nyugati régióiban „szakadár törekvések” ütötték fel a fejüket.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Lvov megyei kirendeltsége vizsgálódni kezdett egy olyan közvélemény-kutatás ügyében, mely arról szólt: kiváljon-e egy sor megye Ukrajnából, illetve csatlakozzon-e egy másik országhoz. Az SZBU rendelkezésére álló adatok szerint a közvélemény-kutatást a „Zerkalo Nyigyeli” c.hetilap megrendelésére a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet munkatársai végezték el.

Az embereket arra kérték, hogy döntsenek Galícia sorsáról. (Galícia: történelmi régió, melynek területén található a mostani Ukrajna Lvov, Ternopol és Ivano-Frankovszk megyéje.) A lehetséges válaszok között volt: a jelenlegi státusz megőrzése; része lenni egy decentralizált, föderatív Ukrajnának – illetve a függetlenség kikiáltása és csatlakozás Lengyelországhoz.

A titkosszolgálatnál „provokációnak”, illetve „az ellenséges propaganda nyilvánvaló részének” minősítették a közvélemény-kutatást. Az SZBU-nál úgy vélik, hogy egy ilyen közvélemény-kutatás az „Ukrajna területi integritásának megsértéséről” szóló cikkely esetének tekinthető. Később azonban ismertté vált, hogy az elnökválasztást követően az Ukrán Biztonsági Szolgálat által elvégzett vizsgálat nem talált semmi jogsértőt a Galícia sorsáról tartott közvélemény-kutatás kiterjesztésében. (1)

Vlagyimir Paniotto, a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet főigazgatója szerint a felmérésnek éppen az volt a célja, hogy kiderítse: milyen jelei vannak Galíciában a szeparatizmusnak. Ha ez a közvélemény-kutatás bármilyen másik időpontban készül, valószínűleg nem váltott volna ki ilyen felfokozott reakciót. Nemrégiben azonban Ukrajnában elnökválasztásra került sor, amelyen Vlagyimir Zelenszkij elsöprő győzelmet aratott.

Ha az eredményeket régiók szerinti megosztásban nézzük, az egyetlen olyan régió Ukrajnában, ahol Porosenkó ukrán elnök kerekedett felül, az Lvov megye volt. Így az derül ki, hogy Nyugat-Ukrajna az egyetlen olyan régió, amelyik nem követi az ország egészét – hiszen a többi megyében Vlagyimir Zelenszkij győzött. Itt még azt is emlékezetünkbe idézhetjük, hogy Petró Porosenkó alapvető jelszava az volt: „Vagy én, vagy Putyin”.

Alekszej Antyipovics, a „Rejting” nevű szociológiai csoport igazgatójának a véleménye szerint a lvoviak nem fogadják el Ukrajna választását, és nem tekintik elnöküknek Vlagyimir Zelenszkijt. Az ilyesfajta közhangulat alapján feltételezhetjük, hogy Galíciában „szakadár nézetek bukkanhatnak föl”. Hiszen 2014-ben a térség már közel állt ahhoz, hogy elszakadjon Ukrajnától. Öt évvel ezelőtt a térségben elfoglaltak már minden megyei közigazgatási hivatalt (2), Jurij Lucenkó, Ukrajna mostani főügyésze pedig azt közölte: „A Nyugat-Ukrajnában élő egyszerű emberek élénken vitatják: föl kell osztani az országot. Az emberek azt kezdik mondogatni, hogy az ország nem élhet tovább az „Adj király katonát”” szellemében. Vagyis hogy vagy békülünk, vagy elválunk.”

Megjegyzések:

(1)  Hírek szerint az SZBU ellenszenvvel viseltetik Zelinszkij iránt. Annak, hogy leálltak „a nyugat-ukrajnai szeparatizmus” vizsgálatával, annak oka lehet az, hogy nem bánják, ha az új elnök minél több problémával lesz kénytelen küzdeni.

(2)  Nyugat-Ukrajnában, a Majdan idején, nem igazán „szakadárságból” foglalták el már előbb a legfontosabb állami intézményeket. Hanem azért , mert a többségében fasiszta megyékben sokkal könnyebb volt végrehajtani a hatalomátvételt. A megyei intézmények, laktanyák, rendőr-kapitányságok elfoglalása része volt a puccs egységes tervének. Így a szélsőséges nacionalizmus erői ezekben a megyékben már 2014 januárjában átvették a hatalmat. E megyék laktanyáiból, rendőrkapitányságaiból juttattak fegyvereket (több mint ezer darabot) Kijevbe, így járulva hozzá a fasiszta hatalomátvétel győzelméhez.

howto-news.info