Schneider Tamás, a magyarországi „Jobbik” nevű jobboldali párt magánlátogatást tett Kárpátontúl megye beregszászi járásában. Mint a kárpátaljai Mukachevo.net hírportál tudatja: utazásának során a politikus támogatásáról biztosította „a régió Kijevvel szembeni széleskörű autonómiáját.”

Schneider, egyebek mellett kijelentette: távlatilag „jó döntés lenne”, ha Kárpátalja, Ukrajna keretein belül autonómiát kapna. Miáltal „a legfontosabb kérdéseket mindjárt helyben el lehetne rendezni, és nem kellene Kijevből várni az éppen esedékes döntésre.”

A politikus hangsúlyozta Kárpátalja területi autonómiájának a fontosságát, ami magában foglalná a gazdasági autonómiát is. Ez lehetővé tenné, hogy a Kijevnek járó pénzek a régióban maradhassanak.

A „Jobbik” vezetője a régió autonómiáját támogató videó felhívást is küldött Kárpátaljáról.

https://www.facebook.com/sneider.tamas/videos/1107094486148705/

Április 25-én Ве az ukrán parlament elfogadta az ukrán, mint államnyelv működésének biztosításáról szóló törvényt. Ugyanezen a napon a magyar külügyi tárca vezetője, Szijjártó Péter „elfogadhatatlannak” nevezte a Legfelsőbb Rada által a totális ukránosításról meghozott törvényt.

Grigorij Mironov, a történelemtudományok kandidátusa, „Az Orosz Délvidék” szakértői projekt résztvevője szerint Zelenszkij, új ukrán elnök kénytelen lesz folytatni Porosenkónak azt a fajta nacionalista politikáját, aminek folytán lehetetlenné válik a kapcsolatok normalizálása Magyarországgal.

Emlékeztetőül: tavaly decemberben Ukrajna szögesdrót akadállyal választotta el Kárpátalját Magyarországtól.

Augusztusban Poltorak ukrán védelmi miniszter megvitatta Gennagyij Moszkállal, a kárpátaljai megyei közigazgatási vezetőjével annak a lehetőségét, hogy a térségben szállásolják el az ukrán hadsereg 128-as önálló hegyivadász rohamdandárjának egyik zászlóalját. (1)

A maga részéről Cservak, az OUN (2) vezetője egy Kárpátalján végrehajtandó tisztogató akcióra szólított fel.

(Megjegyzések)

(1)  A zászlóaljat a magyar határtól néhány kilométerre lévő, többségében mindmáig magyarok lakta Beregszászra telepítenék. Bár ukrán részről fogadkoznak, hogy a zászlóaljat a város peremterületein, volt szovjet katonai létesítményekben helyeznék el, (tekintettel az ukrán fél ismert „szavahihetőségére”) sokan tartanak attól, hogy az ukrán csapategység feladata a városban esetleg jelentkező „szeparatizmus”csírájában történő elfojtása lenne.

(2) OUN – „Ukrán Nacionalisták Szervezete”– a 30-as években, még lengyel uralom alatt álló Galíciában jött létre, már akkor is terrorcselekményeket hajtott végre a lengyel közigazgatás képviselői ellen. A szervezetet a későbbi tömeggyilkos, háborús bűnös Sztepan Bandera irányította. 1942. október 14-én megalapították a szervezet katonai szárnyát, az un. „Ukrán Felszabadító Hadsereget” (UPA), amely szörnyűséges rémtetteiről (többek között százezernyi nyugat-ukrajnai lengyel 1943–44-ben történt lemészárlásáról) vált hírhedtté. Október 14. ma az ukrán fegyveres erők napja, harci kiáltásuk („Dicsőség Ukrajnának! / A hősöknek dicsőség!”) ma kötelező köszönési forma az ukrán hadseregben – de gyakorlatilag a civil életben is. A Majdan napjaiban egyébként is gombamód szaporodó ilyen-olyan fasiszta csoportok, pártok mellett hamvaiból kelt életre az OUN/UPA is.Vörös-fekete zászlajukat ma a hírhedt Jobb Szektor használja – ám ez a zászló mostanra Ukrajnának afféle második lobogójává lett.