Az Egyesült Államok haditengerészeti jelenlétének megerősítése Irán közelében rendkívül kockázatos lépés, mivel a Közel-Keleten minden politikai húzás azonnal kivált egy vele szembe irányuló ellenlépést, amelyek eredője kiszámíthatatlan következményekkel járhat.

Donald Trump amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója, John Bolton azt mondta, hogy az USA katonai erőinek megerősítése a Közel-Keleten világos, egyértelmű figyelmeztetés az iráni rezsimnek, hogy bármilyen támadást intéz az Egyesült Államok szövetségeseivel szemben, arra erővel válaszolnak. Azt nem árulta el van-e és ha igen, akkor milyen információjuk arról, hogy Teherán valamilyen támadásra készülne — vezeti fel a Financial Timeson megjelent cikkét David Gardner, a pénzügyi sajtóorgánum veterán szerkesztője és Közel-Kelet-szakértője.

A USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó vezette támadó csoport térségbe vezénylése már több mint egy hónappal ezelőtt esedékes volt, mivel része az amerikai egységek rotációjának. Mindezek alapján az FT szakírója úgy véli, hogy Bolton megjegyzése felér egy háborús uszítással. A tanácsadó és a hozzá hasonló héják a Trump-adminisztrációban, például Mike Pompeo külügyminiszter a Közel-Keleten kirobbanó háborút kockáztatják azzal, hogy erőltetik az Iszlám Köztársaság megrendszabályozását.

Már nagyobb a kockázat

Ezt a veszélyt máris jelentősen növelte, hogy Trump felrúgta a Teherán és hat nagyhatalom (Franciaország, Kína, Nagy-Britannia, Németország, Oroszország és az USA) között még elődje, Barack Obama idején kötött alkut, amelyben feloldották az Irán elleni gazdasági szankciókat azért, hogy a perzsa állam visszafogja és átláthatóvá tegye nukleáris programját. Az új elnök szerint rossz volt az egyezség, ezért visszaállította az amerikai korlátozásokat és mind az USA szövetségeseit, mind ellenfeleit megfenyegette, hogy ha továbbra is üzletelnek Iránnal, akkor hasonló szankciókra számíthatnak. Teherán mindezek ellenére tartja magát a korábbi alkuhoz.

Az elnök azonban rátett erre még egy lapáttal, amikor nemrégiben terrorszervezetté nyilvánította az Iráni Forradalmi Gárdát, a perzsa ország elit katonai egységét, amely nem csupán Iránban tevékenykedik. Ez volt az első eset, hogy egy másik kormányhoz tartozó szervezetre ráakasztották ezt a jelzőt — jegyzi meg az FT publicistája. Mielőtt Trump fordított volna országa Közel-Kelet-politikáján, a diplomáciáé volt a főszerep ebben a régióban, amely a bolygó legrobbanékonyabb térsége, és amelyben külföldi hatalmak többé-kevésbé burkolt beavatkozásával folyó (proxy) háborúk zajlanak.

Tűzfészkek

Irán a legnagyobb haszonélvezője az USA balul sikerült 2003-as Irak elleni háborújának, illetve a 2011-ben indult arab tavasz lázadásainak, amelyek felborították a térség erőviszonyait. Ezek nyomán főként félkatonai szervezetek támogatásával Szíriától Irakig jelen van a térség konfliktusaiban.

Izrael eközben elsődleges fenyegetésnek tartja a Forradalmi Gárda és milíciái, valamint a Teheránnal szövetséges Hezbollah és a libanoni félkatonai szervezetek jelenlétét a határainál. Légi ereje rendszeresen támadja az iráni és a Hezbollahhoz köthető célpontokat Szíriában. Ez a helyzet az FT cikkírója szerint bármikor nyílt háborúba torkollhat.

További játékosok a térségben Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek. Az erős szíriai kurd milícia e két ország támogatásával — és amerikai légi segítségéggel — ellenőrzése alá vonta Szíria északkeleti részét. A két Öböl-ország azonban ezzel végső soron a kurdokkal szemben álló Iránnal és Törökországgal ütközik. Emellett blokád alá vették Katart annak ellenére, hogy helyet ad a térség legnagyobb amerikai légibázisának.

Kombinációk

Bár a szaúdiak és az Emirátusok eddig szemben álltak az orosz és iráni támogatást élvező, Bassár el-Aszad vezette szíriai rezsimmel, ám miután kiderült, hogy újjáépítés indul az ország közepén a sokéves polgárháború pusztítása után, jelezték, hogy szívesen részt vállalnának ebben. Nem akarják elkövetni újra azt a hibát, hogy szunnita országokként nem tárgyaltak a síita többségű Irak vezetésével a 2003-as háború után.

Ebben a térségben azonban semmi sem ilyen egyszerű: minden politikai lépést egy vele ellentétes hasonló húzás követhet, ami kiolthatja annak hatását. Nehezen javíthatja viszonyát Szaúd-Arábia és az Emírségek a szíriai rezsimmel, amikor az orosz támogatással offenzívát indított Iblib, az utolsó szunnita kézen lévő lázadó enklávé ellen. Mit sem törődtek azzal, hogy ezzel felrúgták a tartomány megkímélésére kötött egyezségüket Törökországgal.

Véletlen háború

A Közel-Keleten számos veszedelmes erő mozog egymást keresztezve, és ezek között sok olyan ellenőrizhetetlen csoport van, amely azt hiszi, hogy határozott fellépéssel a maga javára döntheti el a konfliktusokat. Az ebből fakadó bizonytalanságot nem hogy csillapítaná moderáló erőként az Egyesült Államok, hanem a kiszámíthatatlan Trump vezetésével még fokozza is zűrzavart. Ezért az FT publicistája szerint igaza van Mohammad Javid Zarif iráni külügyminiszternek, aki New Yorkban áprilisban azt mondta: egy komoly háború a résztvevők szándékaitól függetlenül, véletlenül is kirobbanhat a Közel-Keleten.

Napi.hu