Két éve nem látott ütemben adtak el a kínaiak márciusban amerikai államkötvényeket, s ezzel ismét feléledtek a befektetői félelmek, hogy ezen keresztül próbálnának meg nyomást gyakorolni Washingtonban a kereskedelmi háború során. Valószínűbb azonban, hogy Kínát jobban érdekli a jüan árfolyama.

A kínai befektetők tulajdonában lévő amerikai államkötvények állománya márciusban 20,5 milliárd dollárral csökkent. Az adat az amerikai pénzügyminisztérium közlésén alapul, ebben az egy évnél távolabbi lejáratú állampapírok külföldi tulajdonosait vették figyelembe, legyenek azok állami szervek — így jegybankok is -, vagy magánszemélyek, illetve cégek.

Ezzel tavaly szeptember óta egy hónap kivételével a kínai befektetők folyamatosan nettó eladók voltak az amerikai államkötvények piacán. Így nem csoda, hogy a befektetők részéről egyre gyakrabban vetődik fel a kérdés, Kína nem arra akarja-e felhasználni hatalmas amerikai államkötvény állományát, hogy azzal nyomást gyakoroljon Washingtonra, esetleg azok gyorsított ütemű eladásával felfelé nyomja a hozamokat és így kényszerítsen ki kamatemelést a Fed részéről.

A félelmek alapját az adja, hogy a külföldi befektetők közül messze a kínaiaké a legnagyobb részesdés, ha a birtokolt amerikai államkötvények állományát nézzük. A befektetők egy része az ezzel kapcsolatos kockázatot nagyon is valósnak tekinti. Torsten Slok, a Deutsche Bank vezető nemzetközi közgazdásza a Financial Timesnak azt mondta, hogy szinte minden egyes befektetői találkozón kap erre vonatkozó kérdéseket, a kínai devizatartalékok és a kínai tulajdonban lévő amerikai állampapírok ügye mindig előkerül. Ez azt mutatja, hogy a kérdés nagyon is foglalkoztatja a befektetőket. Még akkor is, ha más országok befektetői, akik szintén nagy arányban birtokolnak amerikai kötvényeket — ilyenek a japánok és a britek — szintén nettó eladók voltak az adott időszakban.

A lap által megkérdezett elemzők arra hívták fel a figyelmet, hogy a mostani adatok arra az időszakra vonatkoznak, amikor még nem jelentette be Donald Trump amerikai elnök a kínai árukra kivetendő vámok újabb körét, és a piac még abban bízott, hogy egy átfogó megállapodással hamarosan pontot lehet tenni az amerikai-kínai kereskedelmi háború végére. Emlékezetes, hogy hétfőn a kínai hatóságok bejelentették, hogy további 60 milliárd dollárnyi amerikai áru esetében növelik a vámok nagyságát. Mindez válasz Trump néhány nappal korábbi bejelentésére, amely szerint további 200 milliárd dollárnyi kínai import vámtételét emelik 25 százalékosra. A hétfői kínai bejelentést követően további 300 milliárd dollárnyi árura terjesztették ki az intézkedést.

A befektetők és elemzők egy nagy része azon a véleménye van, hogy Kína nem fog ilyen drasztikus eszközökhöz nyúlni, mint amit az amerikai államkötvények piacra öntése jelentene. A kínai befektetők kezében összesen 1,12 ezer milliárd dollár értékű amerikai államkötvény van. Ha a kötvények hozama megugrana, azaz árfolyamuk esne, az azonnali árfolyamveszteséget jelentene a hatalmas összegű kötvényportfólión. A nagy kínai kötvényportfólió egyébként annak a jele, hogy milyen hatalmas volt eddig is az ázsiai ország kereskedelmi többlete az Egyesült Államokkal szemben. A kínai jegybank jellemzően akkor adott el amerikai államkötvényeket a múltban, amikor dollárra volt szüksége a jüan árfolyamának megtámasztásához.

Ez megfigyelhető volt tavaly az év folyamán, ha esett a jüan árfolyama és a jegybank beavatkozott, később az derült ki, hogy közben csökkent a tulajdonukban lévő amerikai államkötvények értéke is. A márciusi adat ennyiben meglepő, hiszen a hónap folyamán nagyjából kis sávon belül maradt a jüan dollárral szembeni árfolyama — mondta a lapnak Slok.

A lap által megkérdezett elemzők egyébként úgy vélik, ha a kínaiak hirtelen elkezdenék eladni az amerikai állampapírjaikat, az zavarokat okozhatna átmenetileg a piacon, de ennek legnagyobb vesztesei a kötvényeket eladók lennének, a kötvények árfolyama ugyanis középtávon valószínűleg helyreállna. Ami nagyobb veszélyt jelenthet közép- és hosszútávon az amerikai piacon, az nem ez. Az amerikai államkötvényeket vásárló külföldiek egy jelentős része olyan külföldi intézmény, amely valamilyen szabályozás vagy diverzifikációs okból kénytelen amerikai állampapírokat tartani. Az ő keresletük viszont az elmúlt évek folyamán stagnálni látszik, mindezt egy olyan időszakban, amikor az amerikai állam fokozott ütemben bocsát ki állampapírokat. Nem utolsósorban azért, hogy a Trump intézkedései miatt is növekvő amerikai deficitet finanszírozzák. Ez viszont azt jelenti, hogy a növekvő kínálat találkozik a csökkenő kereslettel, s ez már képes felfelé irányuló nyomást kifejteni a hozamokra.

Napi.hu