Nagy Kristóf

Jogsértőnek minősítette keddi ítéletében a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság, hogy hazánk korlátozza a mezőgazdasági földterületek haszonélvezeti jogának megszerzését. Magyarország a 2014 óta hatályos földtörvénnyel a külföldi spekulánsok tevékenységének megakadályozása miatt arról rendelkezik, hogy termőföldre haszonélvezeti jog kizárólag a terület tulajdonosának közeli hozzátartozója javára alapítható.

Az uniós bíróság indoklása szerint a haszonélvezeti jog megszüntetése az Európai Unió alapjogi chartája értelmében tulajdontól való megfosztásnak minősül. Az uniós charta lehetővé teszi ugyan a közérdeken alapuló ilyen intézkedést, valamint a veszteségekért a kártalanítást, azonban a haszonélvezeti jog törvénybe foglalt megszüntetése nem felel meg e feltételeknek. A bíróság úgy látja, hogy a Magyarország által felhozott érvek közérdeknek minősülhetnek, ám a korlátozás valójában nem a hivatkozott célkitűzéseket követi, és nem felel meg az arányosság követelményének sem. A vitatott szabályozás továbbá nem rendelkezik a haszonélvezeti jogaiktól megfosztottak kártalanításáról.

 Az Agrárminisztérium reakciójában arra figyelmeztetett: Brüsszel a külföldi spekulánsok érdekeit védve támadta meg a földtörvényt az Európai Unió bíróságán. A szabályozás 2014-től véget vetett a balliberális földpolitikának, amellyel zsebszerződéseken keresztül külföldi spekulánsok kezére játszották a magyar földeket. A tárca minden jogi lépést megtesz, hogy csak a törvények betartásával lehessen idehaza gazdálkodni.

– Nyíltan akadályoz egy olyan nemzetállami szabályozási kísérletet az uniós bíróság, amely a haszonélvezeti jogok eltörlése révén azon zsebszerződések gyakorlatát akarta megszüntetni, amelyekkel külföldi állampolgárok a rájuk vonatkozó (2014-ig hatályban lévő) általános termőföld vásárlási tilalmat akarták kijátszani, és összesen 600 ezer hektárnyi magyar termőföld révén súlyosan károsíthatták Magyarország érdekeit – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére ifj. Lomnici Zoltán.

A Századvég jogi szakértője, alkotmányjogász szerint a kérdés ezek után az, hogy egy adott ország, esetleg helyi közösség kára vagy magánszereplők sérelmei feltétlen előnyben részesülhetnek-e a közérdekű korlátozás jogának érvényesítésekor. Kérdés szerinte az is, hogy az uniós bíróság rejtett módon a külföldi piaci szereplők üzleti célú érdekeinek nyit-e zöld utat ítéletével.

magyarnemzet.hu