Ha valaha lettek is volna valakinek illúziói azzal kapcsolatban, hogy az új ukrán elnök politikája valamiképpen gyökeres hatással lesz a Donbasszra – nos, ezek az illúziók igen gyorsan szerte fognak foszlani – jelentette ki a „Novorosszija” hírügynökség számára adott interjújában Andrej Pincsuk, a Donyecki Népköztársaság (DNR) legelső államvédelmi minisztere, a Donbassz Önkéntesei Szövetségének (DÖSZ) vezetője.

Zelenszkij adminisztrációjától csak egyvalamit lehet várni. Egyfelől: egy showműsor elemeinek fokozottabb jelenlétét. Másfelől pedig, hogy megpróbálkoznak a grúziai forgatókönyv megvalósításával. (Ez utóbbi abban állt, hogy a grúz ellenőrzés alól kikerült területek – Dél-Oszétia és Abházia – számára Grúzia megpróbált alternatív államirányítási szerveket létrehozni.)

„Zelenszkij adminisztrációjának – és a mögötte álló Nyugatnak – a legfőbb stratégiai célkitűzése, hogy Oroszországot háttéralkura szorítsa rá. Ennek keretében – akár az EBESZ, akár az ENSZ külső irányítása mellett, eltérő lehetséges mandátumokkal rendelkező békefenntartó egységek igénybe vételével – létrehoznának egy semleges közigazgatást. Egy ilyen közigazgatás– a térségben megvalósuló, kiforratlan formájú autonómia – mellett fokozatosan végbemegy majd az orosz jelenlét kiszorítása. És ebben az értelemben, részükről ez a háború beszüntetésének fő stratégiája. Lényegében arról van szó, hogy így próbálják elérni Oroszország vereségét. Biztos vagyok benne, hogy az orosz vezetés tisztában van ezzel a stratégiával, és ennek megfelelően fog majd rá reagálni.

Hozzáteszem: e stratégia megvalósítása érdekében meg fogják kísérelni, hogy demonstratívan összejátszanak majd a Donbassz valamiféle ellenzéki erőivel. Próbálkoznak majd bizonyos humanitárius akciókkal. Természetesen megpróbálkoznak majd valamilyen orosz nyelvű televíziós adások létrehozásával. A Donbassz lakóinak szántan igyekeznek majd nyomatni ukránbarát orosz nyelvű internetes oldalakat, hogy befolyásolhassák a térség lakosságának politikai és civilizációs (1) törekvéseit.

Az is megeshet, hogy idővel megpróbálkoznak azzal, hogy – Ukrajna területén – valamilyen alternatív közigazgatást hozzanak létre a Luganszki és a Donyecki Népköztársaság számára. (2) Ezt én úgyszintén nem zárom ki.

Úgy gondolom azonban, hogy a háború oly mértékben megedzette a Donbasszt, hogy a térség lakosságának orosz mentalitása megakadályozza majd a kijevi tervek megvalósulását. Ezért, összességében egy ilyen politika, természetesen nem járhat majd eredménnyel. Ám várható, hogy e politikában lesznek majd taktikai módosulások” – mondta a hírügynökség interjúalanya.

Pincsuk hozzátette: sok egyéb mellett nem zárhatók ki a frontvonalakon elkövetendő provokációk. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a Donbassz területén találhatók a központi kijevi kormány ellenőrzésén kívül álló náci büntetőzászlóaljak.

„Ha a harci helyzet lehetséges kiéleződéséről beszélünk, nem szabad elfelejtenünk, hogy a fegyveres alakulatok egy részét a hivatalos Kijev egész egyszerűen nem tudja ellenőrizni. Főként az önkéntes zászlóaljakat. (3). Egyrészt nem zárom ki, hogy eljön az a pillanat, amikor – egy bizonyos időszakban – a tűzpárbaj csitul majd. Ám ezt a harcok nagymértékű fellángolása fogja követni” – összegezte a DÖSZ vezetője.

Megjegyzések:

(1)  Orosz felfogás szerint a volt Szovjetunió szláv népei egy egységes civilizációs közösséget (az un. „Orosz Világot”) alkotnak. Értelmezésük szerint az Oroszország elleni agresszió az Orosz Világ szétverésére, a „testvérnépek”egymással való szembefordítására, az Orosz Világ történelmi, kulturális, tudati – vallási – közös azonosságtudatának felszámolására irányul. Így is értelmezik, például, a Nyugat által hatalomba emelt kijevi náci junta agresszióját, népirtó háborúját a Donbassz ellen. Amit a Nyugat orosz- és szlávellenes, sok évszázada tartó expanziója egyenes folytatásának tartanak.

(2)  A Putyin elnök által is preferált békés megoldás – a Donbassz visszatérése Ukrajnába, cserébe a tartós fegyvernyugvásért, a minszki békefolyamat folytatásáért – keretében a Donbassz „bizonyos térségei”különleges (autonóm) státuszt élveznének. Az orosz diplomácia – anélkül, hogy ezt nagydobra verné – hallgatólagosan beleegyezett abba az ukrán álláspontba, hogy EZ A KÜLÖNLEGES STÁTUSZ CSAK A DONBASSZ KIJEV ÁLTAL NEM ELLENŐRZÖTT RÉSZÉNEK JÁRNA. 2014 nyári offenzívájuk eredményeként a kijevi junta csapatai A DONBASSZ NAGY RÉSZÉT ELFOGLALTÁK: a két népköztársaság a két korábbi megye – Donyeck és Luganszk – EGYÜTTES TERÜLETÉNEK CSUPÁN MINTEGY 30 SZÁZALÉKÁT ELLENŐRZI. Lavrov nagymester két „minszkje”, megszámlálhatatlan sokaságú tűzszünetei gondoskodtak a frontvonalak befagyásáról, megmerevedéséről. Utoljára 2015 februárjában sikerült felszabadítani az ukránok által elfoglalt területeket, településeket. A véres, kegyetlen, eszközhasználatában már akkor is erősen korlátozott néphadseregeknek csak súlyos veszteségek árán sikerült felszámolniuk a Donyeck közvetlen közelébe északkeletről betüremkedő debalcevói katlant. Akkor, abban a csatában sikerült felszabadítani Debalcevó, Uglegorszk városát és néhány környező települést. AZÓTA MINDEN MÁS ELFOGLALT TELEPÜLÉS UKRÁN KÉZEN MARADT (Donyeck, Gorlovka elővárosainak többsége is). Sőt – a (megint csak Lavrov bábáskodása mellett, KIZÁRÓLAG A NÉPI ERŐK ÁLTAL ELLENŐRZÖTT TERÜLETEKBŐL KIHASÍTOTT) „FEGYVERMENTES ÖVEZETEK”90 SZÁZALÉKÁT AZ UKRÁN HADSEREG 2015 februárja óta, lépésről lépésre előrenyomulva, MEGSZÁLLTA. Települések tucatjai, és azok lakossága került ismét a náci junta rémuralma alá.)

A 2014-ben és az óta elfoglalt területeken helyreállt a 2014 előtti ukrán közigazgatás. Visszaállították a két korábbi megyét, Donyecket és Luganszkot, melyeket ukrán „polgári-katonai közigazgatás”irányít, élükön a Kijevben kinevezett kormányzókkal. (Luganszk „megye”kormányzója jó ideig Gennagyij Moszkal volt, akit aztán onnan neveztek ki Kárpátalja vezetőjének, és aki a mostani kormányváltás során lemondott posztjáról.)

Egyedül a népköztársaságok fővárosaivá lett korábbi megyeszékhelyek helyébe kellett új közigazgatási székhelyeket kijelölni: Donyeck „megyében” ez Kramatorszk, Luganszk „megyében” pedig Szeverodonyeck. A DONBASSZ UKRÁNOK ELLENŐRIZTE RÉSZE NEM KAP A „KÜLÖNLEGES STÁTUSZBÓL”– mindenben az vonatkozik majd rájuk továbbra is, mint a többi ukrajnai régióra.

(3)  Az ilyen-olyan oligarchák által felállított terrorkülönítményeket szokták még „önkéntes zászlóaljaknak”is nevezni. Ezekbe az egységekbe túlnyomórészt önként jelentkeznek a szélsőséges ukrán nacionalizmus elveit vallók, sőt kifejezetten fasiszta, újnáci egyének. Ezek az egységek, nem ritkán (főleg fegyverszünetek idején) nem engedelmeskednek a kijevi kormány, a hadvezetés parancsainak. Ezek a martalócok – fosztogatásaik révén – anyagilag is érdekeltek a háború, a terrorhadjárat folytatásában. Nem olyan régen a néphadsereg katonái figyeltek föl arra, hogy a szemközti, ellenséges állásokban állomásozók (a Jobb Szektor brigantijai) a náci német hadsereg zászlaját tűzték ki.