https://magyarnemzet.hu/kulfold/moszkva-washington-felelosseget-firtatja-az-irani-konfliktusban-7057064/

  1. JÚNIUS 26.

A SÍITA ÁLLAM ELNÖKE, HASZAN RÓHÁNI „SZELLEMILEG RETARDÁLT” FEHÉR HÁZRÓL BESZÉLT

Buzna Viktor

Bassár el-Aszad szír vezető lehet az Irán és az Egyesült Államok közötti konfliktus legnagyobb nyertese, legalábbis erre utalt kedden Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök. A kedden Jeruzsálemben tartott találkozón az Egyesült Államok és Oroszország nemzetbiztonsági tanácsadója is jelen volt, az iráni kérdés rendezését illetően azonban egyelőre messze állnak egymástól a felek.

Rendhagyó találkozóra került sor Izraelben, a közel-keleti térséget meghatározó hatalmak az Irán és az Egyesült Államok között kis híján háborúig fajult konfliktusról tárgyaltak. A Jeruzsálemben tartott tanácskozás vendégei Oroszország és az Egyesült Államok vezető nemzetbiztonsági tanácsadói voltak, tegnap azonban kiderült, a két kémfőnöknek egészen más véleménye van a helyzetről. Washington és Teherán között a múlt hét végén zuhant kritikus pontra a kétoldalú viszony, miután az iráni Forradalmi Gárda lelőtte az amerikai haditengerészet egyik felderítő drónját. Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke válaszcsapásra adott parancsot, amit csak pár perccel a hadművelet elindítása előtt vont vissza. A konfliktus első számú jogi kérdését, vagyis az agresszor kilétét illetően a két fél azóta egymásra mutogat: az Egyesült Államok szerint pilóta nélküli katonai repülőgépüket nemzetközi légtérben érte támadás, Irán azonban állítja, az amerikai drónra azután nyitottak tüzet, hogy illetéktelen területre hatolt be.

Nyikolaj Patrusev orosz nemzetbiztonsági tanácsadó Jeruzsálemben közölte, bizonyítékuk van arra, hogy Irán az amerikai drónt okkal lőtte le. Egy nappal korábban Irán ENSZ-nagykövete zárt ajtók mögött a New York-i székhelyű Biztonsági Tanácsnak (BT) mutatta be azokat a radarfelvételeket, melyekkel a támadás jogosságát támasztanák alá. A BT mindkét felet párbeszédre szólította fel.

Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő Bolton, Patrusev és Ben-Shabbat nemzetbiztonsági tanácsadókkalFotó: Reuters

Összefügghet ezzel, hogy a harcias stílusáról ismert John Bolton, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági tanácsadója tegnap Jeruzsálemben békülékenyebb hangot ütött meg. Mint fogalmazott, Washington ajtaja továbbra is nyitva áll a valódi tárgyalások előtt, e tárgyalásoknak elsősorban Irán atomprogramját és a terrorizmus finanszírozását kell célozniuk. Teherán azonban elzárkózik minden, Washingtonnal folytatott kommunikációtól, miután az USA hétfőn újabb szankciókat vetett ki a közel-keleti országra, melyek ezúttal Ali Hameneit, az ország legfőbb vallási és politikai vezetőjét és közvetlen munkatársait, illetve a Forradalmi Gárda nyolc parancsnokát célozzák.

Az eddig megjelent nyilatkozatok alapján a gazdasági nyomásgyakorlás érzékenyen érinti Teheránt. Haszan Róháni iráni elnök kedden az állami televízióban élőben közvetített beszédében „szellemileg retardáltnak” nevezte a Fehér Házat. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus izgalmas mellékszála Szíria kérdése. Ahogyan arról lapunk is beszámolt, a jeruzsálemi találkozó egyik célja, hogy a szövetséges Egyesült Államok és Izrael felajánlja Oroszországnak Bassár el-Aszad szír elnök elismerését az irániak eltávolításáért Szíriából. Tegnap Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ezzel kapcsolatban jelezte: egy békés és stabil Szíria megteremtésében érdekeltek, ezért arra kérte vendégeit, hogy minden idegen erőt távolítsanak el az országból, amely 2011 után vonult be.

Elhúzódó viszály

Az Egyesült Államok tavaly lépett ki egyoldalúan az Iránnal kötött nukleáris megállapodásból, és újra életbe léptette a korábban feloldott szankciókat a perzsa állammal szemben. Haszan Róháni iráni elnök idén májusban bejelentette, hogy a továbbiakban országa sem teljesíti a megállapodás egyes részeit. Róháni azzal fenyegetőzött, hogy ha a többi aláíró ország – azaz Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Kína és Oroszország – 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai büntetőintézkedések hatásaitól, akkor elkezdi az urándúsítást magasabb fokon, amit a 2015-ös megállapodás tilt neki. A megszabott határidő július 8-án jár le. A szankciók érintenek mindenkit, aki Iránnal kereskedik, s ezért az európai kormányoknak és vállalatoknak sincs legális módjuk arra, hogy megkerüljék őket.