https://magyarnemzet.hu/belfold/sokszor-csupan-az-erzeseikre-hagyatkoznak-a-facebook-cenzorai-7050068/

  1. JÚNIUS 26.

A KÖZÖSSÉGI MÉDIAPLATFORMOK REJTEGETIK A NYILVÁNOSSÁG ELŐL A MODERÁTORAIKAT

Kárpáti András

Az erőszakos, véres tartalmak moderálása egyre inkább túlnő a közösségi médiaplatformok kapacitásain, s a Magyar Nemzet által megkérdezett szakértő szerint a Facebookhoz hasonló cégek elsősorban fiókletiltásokban megnyilvánuló reakciója számos szabálykövető felhasználót is érint. A komoly pszichés terhet is jelentő cenzori munkát alulfizetik, és a tevékenységet egyre inkább a harmadik világba szervezik ki.

Tisztázatlan okokból tiltotta le nagyszámú magyar felhasználó profilját a Facebook – számolt be róla a BBC a napokban. A brit híroldal több magyar fióktulajdonost is megkérdezett, akik nem tudnak róla, hogy bármilyen szabályszegést elkövettek volna, és volt, aki arról tájékoztatta a portált, hogy harminc-negyven ismerősét is hasonló módon tiltották le. Bár ez a lépés elvileg az üzenetküldés blokkolását jelenti, egyes felhasználók belépni sem tudtak a fiókjukba, ahol egyébként jellemzően családi fotókat, és egyéb személyes dokumentumokat tároltak. Mint írták, nem működött a közösségi oldal által megadott lépéssorozat a profil újbóli aktivációjára. A BBC jelezte, hogy kérdéseket tettek fel a Facebooknak a rejtélyes tiltásokról, ám arról nem adtak hírt, hogy kaptak-e választ.

Jeszenszky Zsolt elmondása szerint privát Facebook-profilját mindössze néhány napig tudta használni az elmúlt évben. A magát politikai hobbistának nevező Jeszenszky a Magyar Nemzetnek arról számolt be, hogy jellemzően régebbi – akár öt-hat éves – bejegyzéseit jelentették fel, tudatosan keresve azokat a kulcsszavakat, amelyekbe – a szövegkörnyezetet teljes mértékben figyelmen kívül hagyva – bele lehet magyarázni, hogy sértik a Facebook közösségi irányelveit.

– Indoklásként rendre ugyanazt a formaszöveget kaptam, nem részletezték, hogy mi volt a kifogásuk a bejegyzéseimmel kapcsolatban – fogalmazott, hozzátéve: az a személyes tapasztalata, hogy bizonyos véleménycsoportokat – például a jobboldali, konzervatív megnyilvánulásokat – szigorúbban bünteti a Facebook.

– Különösen nagy nyomás nehezedik a Facebookra különböző befektetői körök és a részvényesek részéről, hogy a jelenleginél hatékonyabb szűrést, cenzúrát vezessenek be, hiszen a többi közösségi médiához képest erre a platformra több érzékeny személyes adatot, képet töltenek fel a felhasználók. Azonban a vállalat láthatóan nem tud megbirkózni ezzel a feladattal, hiába tettek ígéreteket. Egyrészt az algoritmusok, a szűrőprogramok nem igazán hatékonyak – elég megemlíteni, hogy az új-zélandi mészárlást hagyták élőben közvetíteni –, és emberi munkaerővel sem képesek zökkenőmentesen elvégezni ezt a moderálási tevékenységet – tájékoztatta a Magyar Nemzetet Mocsai Norbert digitális szakértő. Ismertetése szerint például az úgynevezett szellemprofilok évek óta ígért eltüntetése sem volt teljesen sikeres, a vállalat itt is leginkább a fűnyíró elvet alkalmazta, és aktív felhasználók fiók­jait is törölte.

– Az egyre inkább terjedő feljelentéseket szintén a kisebb kockázat elve alapján ítélik meg, így ha egy adott tartalom nem is ütközik világosan a platform házirendjébe, akkor is blokkolják, ha többen tesznek panaszt azzal kapcsolatban – fogalmazott Mocsai Norbert. Szavai szerint azzal, hogy Mark Zuckerberg, a Facebook vezérigazgatója felvetette, a kormányok hatáskörébe adnának bizonyos feladatokat, valójában a probléma lényegét próbálják áttolni a kormányzati szektorra.

Világszerte mintegy százötvenezren vesznek részt a tevékenységben (képünk illusztráció)Fotó: Reuters

Világszerte nagyjából 150 ezer ember monitorozhatja a közösségi médiumokat – számolt be róla a közelmúltban a brit The Economist egy, a témában írt könyvet szemlézve. A jellemzően alulfizetett munkát végzők egész nap véres és erőszakos tartalmakat – például lefejezést bemutató videókat, vegyifegyver-támadásokat, valamint állatokkal szexelő embereket – néznek, s a megfelelő kategória megjelölésével azonnal címkéz­niük is kell ezeket. Ha a kép, a videó vagy a mém a platform közösségi elveit sérti – például meztelenség megjelenítésével – eltávolítják azt, ám ha például öngyilkossággal fenyeget valaki vagy bűncselekmény valószínűsíthető, akkor értesítik a hatóságokat. Amennyiben nem dönthető el egyértelműen a tartalom közölhetősége, akkor azt további felülbírálásra jelölik meg.

A cikkben idézett moderátor arról számolt be: az is sokat nyom a latba, hogy egy adott eseménynek milyen jelentőséget tulajdonítanak, így például az arab tavasz véres eseményeiről szóló képeket végül fent hagyták, a közép-amerikai bandaháborúkról készült, hasonló brutalitást ábrázoló képsorokat pedig eltávolították. A cenzor szerint sokat számít egy kérdőjeles bejegyzés megítélésében, ha azt sokan megosztják vagy nagy számban fűznek hozzá kommenteket. Sokszor ugyanis a megadott kritériumok alapján nem dönthető el, hogy egy tartalom sérti-e a szabályzatot, ezért a moderátorok rendszeresen az érzéseikre hagyatkoznak.

A lap arról is beszámolt, hogy az Egyesült Államokban a cenzorok többsége óránként mindössze mintegy 15 dollárt keres, ami ott alsó bérkategóriának számít, ám darabszámonként néhány centtel díjazott szűrőembereket is alkalmaznak. Az amerikai platformok a moderálást végző dolgozóikat jellemzően rövidtávú szerződésekkel alkalmazzák, és a cenzoroknak sokszor már a kontraktusban rögzítettek alapján sincs lehetőségük előrelépésre.

Bizonyos típusú cégek, köztük társkereső oldalak vagy online áruházak jellemzően a harmadik világba – például Indiába, vagy a Fülöp-szigetekre szervezik ki a moderálási tevékenységet, de egyre gyakrabban tesznek így a nagyobb, ismertebb közösségi médiumok is. A moderátorok – akiket a cikkben az internet szemétszedőinek neveznek – a felhasználóknak láthatatlanok, és sok esetben titoktartási szerződést is aláíratnak velük, hiszen a nagy platformok nem szívesen tárják nyilvánosság elé a cenzúrázási tevékenységük részleteit.

Császár-Nagy Noémi klinikai szakpszichológus lapunknak elmondta: kutatások szerint az agresszió gyakori látványa közömbössé tehet, és fokozatosan kiirthatja a velünk született altruizmust, amely egyébként még az állatvilágban is működik. – Emellett az agresszió puszta látványa az emberi szervezet immunállapotát is rombolja. A leginkább veszélyeztetett csoportok a mentálisan, de elsősorban érzelmi szempontból problematikusnak vagy diszfunkcionálisnak tekinthető emberek, így például a gyerekek, a serdülők és a szegényebb, rosszabb körülmények között élők – fogalmazott a szakértő.