Az orosz Állami Dumában megvitatták a Grúziában történt legutóbbi provokációt. Ivan Szuharjov, a Liberális Demokrata Párt, LDPR (megjegyzés: Zsirinovszkij pártja) parlamenti frakciójának képviselője szerint Tbiliszi agressziót követett el Oroszország képviselőivel szemben.

A grúz fővárosban június 20-án történt összecsapásokban emberek százai sebesültek meg. Támadás érte annak az orosz küldöttségnek a tagjait, akik a Pravoszláv Világ Interparlamentáris Közgyűlésének 26. ülésszakára érkeztek. Minden azzal kezdődött, hogy a Moszkvát képviselő Szergej Gavrilov képviselő a grúz parlamenti elnök székébe ült. (1) Ez okot adott arra az újabb politikai botrányra, amelyet, feltehetően, az Egyesült Államok tervezett el.

Az orosz Állami Dumában kommentálták a volt szovjetköztársaságban kialakult helyzetet. (2) Sajtótájékoztató keretében Ivan Szuharjov, az LDPR parlamenti frakciójának képviselője emlékeztetett arra, hogy Tbiliszi három éven keresztül kérelmezte a Pravoszláv Világ Interparlamentáris Közgyűlése megrendezésének a jogát. Utólag elmondható: az annyit magasztalt „grúz vendégszeretet” nem bizonyult többnek üres dicséreteknél.

Ráadásul – ellentétben a grúz félnek a biztonsággal kapcsolatban tett ígéreteivel – az egész világ szemtanújává lehetett az Oroszországgal szembeni agressziónak, aminek következtében képviselőit „ki kellett menekíteni”. A grúziai hatóságok időközben nyilván tudatára ébredtek felelőtlen akciójuk következményeinek. Ennek megfelelően belátták: önnön provokatív akciójuk negatív következmények sorát vonja majd maga után.

„Ha bármelyik amerikai szenátort hasonló támadás érne, igen rövid időn belül amerikai repülőgép-anyahajók sorakoznának fel Batumi partjai előtt, Tbilisziben pedig amerikai különleges alakulatok érnének földet” – hozta fel példának Szuharjov, megjegyezve: a legközelebbi jövőben Oroszország „a legkeményebb módon válaszol majd” Grúziának.

Korábban Jevgenyij Szatanovszkij politológus annak a feltételezésének adott hangot, hogy az Oroszország és Grúzia közötti légi közlekedés felfüggesztése mindkét országnak károkat fog okozni. Ám nem ez a legszomorúbb, ami a tömeges zavargások következtében megtörténhet.

Forrás

Megjegyzések:

(1)  Az érintett Szergej Gavrilov képviselő korábban egyrészt elmondta: a pravoszláv világ elismert fejeként az orosz képviselő különleges helyről irányíthatja a testület munkáját. A GRÚZ VENDÉGLÁTÓK PEDIG MAGUK AJÁNLOTTÁK FEL NEKI, hogy üljön a grúz parlament elnökének székébe.

Az ilyen protokolláris furcsaság nem példátlan. 2014. április 21-én Joe Biden amerikai alelnök kifejezetten abból a célból látogatott Kijevbe, hogy a habozó ukrán vezetést UTASÍTSA az általa két héttel korábban elhatározott katonai büntető expedíció haladéktalan megindítására a Donbassz akkor még fegyvertelen népe ellen. Biden az ukrán államfő tanácskozó termébe hívatta össze a juntát, és AZ ASZTALFŐN, AZ UKRÁN ÁLLAMFŐ SZÉKÉBEN ÜLVE OSZTOGATTA UTASÍTÁSAIT. A tanácskozó teremben pedig, az ukrán mellett, ki volt tűzve az amerikai zászló is.

(2)  A grúz Sztálinnak ma egy és oszthatatlan a kultusza Oroszországban: az államfőtől kezdve, a monarchistáktól, a feketeszázas ihletettségű politikai tömörüléseken át egészen a kommunistáig és a tőlük balrább álló politikai erőkig (természetesen a liberálisokon kívül). A legutóbbi fejlemények fényében, ugyanakkor megszaporodtak a Grúziával, a grúzokkal szembeni bírálatok (beleértve a személyeskedő minősítéseket is).