Az amerikai elnök által hozott intézkedések Irán legfőbb vallási vezetőjét, Ali Khamenei ajatollahot és közeli munkatársait, illetve többek között a Forradalmi Gárda nyolc parancsnokát érintik – hangzott el az M1 Világ című műsorában.

Trump tavaly májusban felmondta a 2015-ben aláírt atomegyezményt

Az Amerikai Egyesült Államok és Irán viszonya azután vált feszültté, hogy Trump tavaly májusban felmondta az elődje és öt másik nagyhatalom által Iránnal 2015-ben aláírt atomegyezményt, valamint több lépésben gazdasági szankciókat vezetett be Irán ellen. Hasszán Róhani iráni elnök az amerikai lépésekre válaszul idén májusban bejelentette, hogy országa a továbbiakban nem teljesíti a nukleáris megállapodás egyes részeit.

Washington és Teherán között tovább éleződött a helyzet, mikor májusban az Ománi-öbölben négy tankhajón, majd júniusban a Hormuzi-szorosban két tankhajón is robbanás volt. A történtekért az Egyesült Államok Iránt tette felelőssé. A detonációk körülményeit egyelőre nem sikerült tisztázni. Az amerikai vezetés szerint egy videófelvételen az látható, ahogy az iráni Forradalmi Gárda katonái eltávolítanak egy fel nem robbant tapadóaknát a japán Kokuka Courageous tanker oldaláról.

Washington és Teherán konfliktusa kis híján háborúba torkollott

Irán tagadja, hogy bármi köze lenne a támadásokhoz. Washington és Teherán konfliktusa nemrég kis híján háborúba torkollott, mikor az iráni hadsereg a Hormuzi-szoros felett lelőtt egy amerikai felderítő drónt. Washington szerint a drón nemzetközi vizek felett repült, amikor kilőtték, Teherán szerint viszont a légi jármű megsértette Irán légterét.

Megtorlásul a drón kilövéséért, Trump katonai válaszcsapást akart mérni a perzsa államra, ám 10 perccel a támadás indítása előtt lefújta az akciót. A katonai akció helyett az Egyesült Államok végül kibertámadást indított Irán ellen.

Egyelőre nem tudni, hogy a támadás milyen sérüléseket okozott az iráni számítógépes rendszerekben. Teherán szerint egyáltalán nem keletkeztek károk. Az iráni és az amerikai vezetés a konfliktus kiéleződése óta többször is hangsúlyozta, hogy nem akar háborút.
A feltételeiből azonban egyik fél sem enged: Washington csak akkor ül tárgyalóasztalhoz, ha Irán teljesíti az amerikai követeléseket: az ország nem rendelkezhet atomfegyverrel, valamint fel kellene adnia a közel-keleti hatalmi törekvéseit. Teherán pedig azt követeli, hogy az Egyesült Államok lépjen vissza az atomalkuba, és oldja fel az iszlám köztársasággal szemben visszaállított büntetőintézkedéseket.

Hirado.hu, MTI