A SZÁLLODAHAJÓ TELIBE TALÁLTA A SÉTAHAJÓT, MAGA ALÁ GYŰRTE, ÉS A VÍZ ALATT IS MEGFORGATTA

Szemán László János

A Duna budapesti szakaszán, a Margit híd egyik hídnyílásánál, a pesti oldalhoz közeli mederpillérnél május 29-én 21 óra 5 perc volt, amikor az elsüllyedt Hableány AIS jeladó készüléke utoljára sugárzott pozícióadatokat a helyzetéről. A hegymenetben hajózó Hableány sétahajót utolérte az MV Viking Sigyn nevű svájci szállodahajó, elgázolta, majd maga alá gyűrte. A Hableányon 35 ember volt, közülük hetet emeltek ki élve a vízből. Az eddig megtalált halálos áldozatok közül 24 dél-koreai utas és a hajó kétfős magyar legénysége, két eltűntet továbbra keresnek.

A sértetti oldal képviseletében az ügyvédek a napokban megkapták a Sigyn és a Hableány szemlejegyzőkönyveit, a katasztrófa hét dél-koreai túlélője, valamint a 46 fős személyzet – köztük kilencen szolgáltak hajózóként a tragédia idején – vallomását és a 184 utas meghallgatásának jegyzőkönyveit. Az iratok árnyalva bár, de a szállodahajón hajózók felelősségét vetik fel. Azt például több utas is elmondta a rendőröknek, hajójuk ukrán kapitánya tőlük tudta meg, hogy nekiment egy kishajónak.

A Sigynen zajló beszélgetéseket is rögzítette a hajó informatikai rendszere. A letöltött felvételeken jól hallatszik, ahogy többen is figyelmeztetik a kapitányt, hogy „elütöttél egy kishajót”, a kapitány angolul nyög ki egy szót, „Micsoda?”, ám vagy nem értette, hogy arra figyelmeztetik, tragédiát okozott, vagy nem fogta fel valójában, mi történt, mert a hajó csak egy pillanatra állt meg, néhány métert visszasodorta a Duna árja, majd segítségnyújtás nélkül elindult, meg sem állva, csak 800 méter múlva az újpesti Carl Lutz rakparton, a Garam 1. kikötőben. Innen küldtek vissza a tragédia helyszínére egy gumicsónakkal két matrózt, akik a vízbe esettek közül két olyan testet emeltek be csónakjukba, amelyeket egy magyar kirándulóhajó csáklyával elfogott, csak nem tudták a magas fedélzetükre emelni.

Nézzük, mi is történt május 29-én a Margit hídnál! A norvég tulajdonú, svájci zászló alatt hajózó Sigyn a Lánchíd északi oldalánál lévő pontonnál parkolt budapesti tartózkodása alatt. Aznap este húsz perccel a tragédia előtt indult utasaival a németországi Passauba. Időnként vízszintesen zuhogott az eső, a viharos széllel dacolva mégis tucatnyinál több utas a felső nyitott fedélzeten, illetve az orrfedélzetről fotózta, videózta az éjszakai Budapestet.

Az Országháznál még meg is álltak néhány percre, hogy a vendégek megörökíthessék a pazarul kivilágított Steindl-épületet, majd elindultak a Margit híd irányába a folyó sodorvonalán. Tudni kell, hogy a Margit hidat általában a sodorvonalon közelítik meg a két focipályányi hosszúságú, ezertonnás monstrumok, a középső hídnyílást pedig menet közben két korrekcióval – jobbra kormányozva – haladják meg. Erre készült a Sigyn is. A Hableány a pesti rakparthoz közelebb, a Sigyn előtt/mellett hajózott a dél-koreai turistákkal. Az elsődleges szakvélemény szerint 21 óra 4 perckor a szállodahajó radarján megjelent a Hableány hívókódja, ezt a kapitányi hídon lévőknek látniuk kellett, a szállodahajó azonban nem lassított, nem módosította az útirányt, egyenesen a sétahajónak rohant.

Egy amerikai házaspár videón rögzítette a tragédiát és előzményeit, a felvételt átadták a rendőrségnek. Az igazságügyi szakértő a felvétel alapján kimondta, hogy a Sigyn egyáltalán nem lassított, és hogy a fedélzetről a személyzetnek is látnia kellett a Hab­leányt. A Sigyn közelségjelzője pedig jelzett is – fülsiketítő hangja miatt általában ki szokták kapcsolni, de ezúttal működött –, a vészjelzést azonban figyelmen kívül hagyták, előzték tovább a magyar hajót. A hajózási szabályzat előírja, hogy az előző hajó személyzete köteles felvenni a kapcsolatot rádión az előzni szándékozott jármű személyzetével, a Sigyn informatikai rendszere azonban semmilyen rádiózást nem rögzített.

A Dunán lévő más hajókon szolgálók elmondták, hogy a Sigyn ukrán kapitánya csak hosszú percekkel a tragédia után forgalmazott rádión értelmezhetetlen nyelven, egy mondaton belül is keverve az orosz, angol és német szavakat. Ezért is vetette fel Sógor Zsolt, a Hableányt üzemeltető Panoráma Deck Kft. oldalán sértetti képviselőként fellépő ügyvéd, hogy a magyar hatóság által csak Jurij C.-ként emlegetett 64 éves odesszai kapitány alkalmasságát is vizsgálni kell, mert ha valóban alkalmatlan az idegennyelv-tudása a nemzetközi hajózásra, akkor az őt alkalmazó Viking River Cruises cég felelőssége is felmerül, ami a várhatóan több száz milliós kártérítéseket tekintve súlyos teher a cégnek.

A nemzetközi szaksajtóban és például a holland hatóságok által is nyíltan megnevezett Jurij Csaplinszkijt gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt gyanúsítottként előbb kihallgatták, majd a bíróság letartóztatta azzal, hogy 15 millió forint óvadék lefizetése esetén bűnügyi felügyelet alá kerülhet, lábán nyomkövető eszközzel, ám Budapest területét nem hagyhatja el. A kapitány egyébként első tisztként egy másik Viking hollandiai hajóbalesete miatt is gyanúsított. A budapesti tragédia után adatokat törölt le a telefonjáról, erre is hivatkozva fellebbezték meg az óvadékra vonatkozó ítéletet. Másodfokon azonban jóváhagyták Csaplinszkij szabadulását. Polt Péter legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt az ítélet ellen, ugyanis a fellebbező ügyészek érveit egyáltalán nem vizsgálta az ítélkező grémium.

Az ügy a Kúria előtt van, ám hiába fogják kimondani, hogy törvénytelen ítélet született, a kapitányról született döntés végleges. A felelősséget azonban elsősorban neki kell viselnie. Amennyiben bebizonyosodik, hogy elkövette a terhére rótt bűncselekményt, alapesetben 2–8 év szabadságvesztést kaphat. Az ítélkezési gyakorlat szerint azonban 7-8 évre számíthat a tömegszerencsétlenség gondatlan okozása miatt. A telefonról letörölt adatokról állítólag azt mondta, családtagjai fotóját törölte, mert nem akarta, hogy a rendőrök lássák azokat. Hogy valójában milyen fotók voltak, azt a törölt adatok visszaállításán dolgozó informatikus szakértő hamarosan megmondja.

A tragédia utáni első híradások szerint a Hableány befordult az érkező Sigyn elé, az elsőként közzétett ipari kamerafelvételen is ennyi látszik. A túlélő távol-keleti turisták két borzalmas ütésről számoltak be a nyomozóknak, amely a Hableányt érte. Korábban a Magyar Nemzetnek nautikai szakértők beszéltek arról, hogy a Viking Sigyn az orrkiképzése miatt nyolc-tíz méter hosszú torlóhullámot kelt maga előtt, a túlélők által említett két hatalmas ütés közül az első ez a torlóhullám lehetett.

A víztől érkező nagy erejű ütés a Sigyn elé forgatta a Margit híd középső nyílásába behaladó Hableányt, majd a szállodahajó orra telibe találta a sétahajó bal oldalát a tatnál, maga alá gyűrte, és a víz alatt hosszában és keresztben is megforgatta. Az utastérben lévőknek és a kormányállásban lévő kapitánynak esélye sem volt a túlélésre. A felső nyitott fedélzetről tizennégyen estek vízbe, de csak heten élték túl a tragédiát.

magyarnemzet.hu