A Rosszija-1 tévécsatorna Vlagyimir Szolovjov vezette politikai vitaműsorában Vaszil Vakarov ukrán politológus (korábban az elnöki hivatal munkatársa) elismerte: sokkolták Viktor Muzsenko volt vezérkari főnök kijelentései. A korábbi katonai vezető elismerte, ugyanis, hogy 2014 nyarán a Donbasszban nem voltak semmiféle oroszok, és ott ukránok harcoltak egymás ellen.

„Interjújában Viktor Muzsenkó a Donbassz helyzetéről beszélt 2014 nyarán, amikor meghirdették a terrorellenes műveletet. Szólt akkor azokról a „katlanokról”(1) is, amelyekbe az ukrán hadsereg egységei kerültek. Az általa közölt információktól, tényektől nekem a hajam szála égnek állt. Hiszen éppen Muzsenkó volt akkor a hadműveletek irányítója. Az interjújában van egy igen komoly epizód. Nevezetesen, hogy 2014 nyarán a Donbasszban semmiféle orosz hadsereg nem volt. Pedig én akkor az elnöki hivatalban dolgoztam és sok katonai szakértővel voltam kapcsolatban. Ezt én nem értem: ha ott semmiféle orosz hadsereg nem volt, akkor a szavaiból az derül ki, hogy hadseregünk Ukrajna állampolgárai ellen harcolt (kiemelés a fordítótól). Egymás ellen hadakoztunk” – konstatálta, rémült szemekkel, Vakarov

 

Az ukrán szakértő hangsúlyozta: félelemmel tölti el az általa hallott információ. Ezért külön szólni akart erről az orosz országos csatorna adásában – hogy Oroszország polgárai és az ukránok is feltétlenül nézzék meg a Muzsenkóval készített és a YouTube csatornán közzétett interjút.

Országunkban mind gyakrabban hallani kérdéseket – olyanoktól is, akik részt vettek a Terrorellenes Műveletben (ATO), és olyanoktól is, akik férjei és fiai életüket vesztették ebben a háborúban” – fejtegette Vakarov.

„Nocsak! Tán nem megjött az esze, öt év után?” – jegyezte meg, mintegy mellékesen, Vlagyimir Szolovjov, a műsor vezetője

„Hát igen – ez a legborzasztóbb igazság. Minthogy egyszerű bányászok fenekelték el az ukrán hadsereget és az «önkéntes zászlóaljakat».(2) Bizony, ez a legszörnyűbb” – összegezte Szolovjov.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa Megfigyelő Missziójának adatai szerint az Ukrajna keleti részén kitört fegyveres konfliktus következtében, 2014 áprilisa és 2018 vége között 12,8 – 13 ezer ember vesztette életét. (3) A Misszió adatai szerint az áldozatok közül mintegy 3300-an civilek voltak. (4) További mintegy 27-30 ezer ember szenvedett sérüléseket.

Szerző: Anna Szmelaja

Megjegyzések:

(1)  Nem kis részben a minden áron, mielőbbi győzelemre törekvő ukrán hadvezetés ostoba, felelőtlen, elvakult stratégiája és taktikája következtében a népi erőknek, újra és újra, jelentős ukrán csapategységeket sikerült csapdába csalniuk, bekeríteniük és felszámolniuk. A jelentős emberveszteségeken kívül az ukrán hadsereg nagy mennyiségű fegyvert, haditechnikát is veszített – ami jelentős részben hozzájárult a népfelkelők haditechnikai ellátottságának, felszereltségének gyors javulásához.

(2)  „Önkéntes zászlóaljak” – meggyőződéses szélsőséges nacionalistákból, újfasisztákból álló, önként verbuválódott náci terrorbrigádok.


2014 nyarának nem várt, óriási emberveszteségei sokkolták a kijevi vezetést. Ezért találták ki a világközvélemény tudatát máig sikeresen fertőző legendát az orosz fegyveres erők „agressziójáról”. Ennek kettős célja volt: 1. megindokolni az ukrán hadsereg vereségeit, váratlanul nagy veszteségeit. 2. az orosz agresszió rémképével, fegyveres és anyagi segítségért kilincselni a Nyugatnál (ideális esetben elérni annak közvetlen fegyveres beavatkozását a junta oldalán).

(3)  Mélyen alábecsült adat – mind a katonai, mind a civil lakosságot tekintve. Most látott napvilágot: a „tűzszünet” dacára, csak júniusban a két néphadsereg 31 katonája vesztette életét. (Csak kis részük fegyveres összetűzésben – a többiekkel az állandó ágyúzás, illetve orvlövészek végeztek.)

(4)  Újra és újra érdemes felidéznünk: a civil (és a katonai) áldozatok között nem szerepelnek a letartóztatásban, hadifogságban elszenvedett kínzások, az ellátatlanul hagyott sebesülések következtében elhunytak, a kivégzettek és agyonkínzottak.