Hogyan lett egy anyázó szóból „Buk”?

 

Az ukrán tömegtájékoztatás a hajánál fogva előrángatott egy, a minap elrabolt nemzetőr parancsnokkal készített interjút. Aminek során meghazudtolták az általa mondottakat. A botrányos publikációk csöpögnek a botrányos megfogalmazások pátoszától: „Vlagyimir Cemah, Szlavjanszk légvédelmének exparancsnoka – akit a kijevi különleges szolgálatok emberei elraboltak – beismerte: ő rejtegette azt a „Buk”-ot, amellyel a maláj Boeinget lelőtték. Az általuk közzétett videón azonban a mostani fogoly egészen más szót mond ki.

Az ukrán titkosszolgálatok a minap rabolták el Vlagyimir Cemahot. Valami olyan különleges vegyianyaggal dolgozták meg, amitől időlegesen elhomályosult Szlavjanszk légvédelme egykori parancsnokának tudata. Lebénult nyugdíjasként vitték keresztül egy hivatalos ellenőrző-áteresztő ponton. (1)

Cemah „beismerését” egy, a vele készült régebbi interjúból ollózták ki. (2) Ebben a parancsnok arról beszél, hogy miként volt szemtanúja a lelőtt maláj Boeing zuhanásának. Azt mondta el, hogy mi zajlott éppen abban a pillanatban.

„Ő lelőtte a repülőgépet – a másik pedig lelőtte a Boeinget” (3) – mesél bajtársáról a videón Vlagyimir Cemah. – „Én itt képben vagyok. Én ezt a srácot (4) kirángattam. Én ezt a … (itt egy anyázó szó következik – amit a videón egy, a kimondott szót elfojtó sípolás jelez) rejtegettem.”

Az ukrán tömegtájékoztatás ebbe, az idézett részbe csimpaszkodott bele. És szenzációt kerekítettek belőle. Az elrabolt Vlagyimir Cemah, úgymond, beismerő vallomást tett. Miszerint ő rejtegette volna azt a „Bukot”, amivel nem az ukrán vadászrepülőgépet, hanem a maláj Boeinget lőtték le.

Az ismert változat szerint (5) az utasszállítót egy ukrán SZU-25-ös vadászrepülőgép lőtte le.  A maláj Boeing (addig) haladt a maga útján. Az ukrán légierő két vadászgépe repült felé, hogy útját állják. A népfelkelők lelőtték az egyik vadászgépet. Míg a másik kilőtt egy rakétát a maláj Boeingre, majd elrepült.

„Ennek a videónak a készítői síphanggal elnyomtak egy szót” – állítja az ukrán sajtó, miközben idézik a Vlagyimir Cemahhal készült interjúnak azt a részét, amiről az előzőekben szó volt. A síphanggal elnyomott szó nyilvánvalóan káromkodás volt. Ám az ukrán sajtó képviselői az ismert légvédelmi rakétarendszer nevét vélték kihallani belőle: „Ha az ajkakról próbáljuk leolvasni azt a szót – az egy rövid szó, amelynek második betűje jól láthatóan «u». Ebből arra következtethetünk, hogy az a szó a «Buk» – vagyis a légvédelmi rakétarendszer.”

A második betű csakugyan „u”. És a szó csakugyan rövid. Ám nem három betűből áll, mint ahogy azt az ukrán sajtó tálalja, hanem ötből. És ez ugyanaz a szó, ami a „f@szság” rokonértelmű szava.

Nos hát, az ami „az ukrán újságírók változatában a sípszóval jelzett szó” – az adott okot a szenzációkeltésre. Az ukrán sajtó először abban hazudott, hogy „napvilágot látott Vlagyimir Cemah” szenzációs beismerése”. (Az említett interjú 2015-ben készült). Másodízben a kijevi tömegtájékoztatás akkor égette meg magát, amikor sután bontotta ki az anyázó szót. Harmadszor akkor sültek fel, amikor az elrabolt ember szavait magyarázták. Az áldozat arról beszélt, hogy a Boeinget az ukrán vadászgépről kilőtt rakéta lőtte le. Miközben az ukrán újságírók változatában a gépet egy légvédelmi rakétarendszerből kibocsátott rakétával lőtték le.

Mindenesetre az ukrán tömegtájékoztatás által tálalt „politika” rovatokban mostanra ez a hír vált az egyik leginkább kelendővé. (6)

argumenti.ru

Megjegyzések:

(1)  Különböző hírforrások nem egységesen tálalják az esetet. Egyesek a Sznyezsnojétól 80 km-re lévő „Majorszk” átkelőt említették. Ez a Gorlovkától nem messze lévő, legismertebb, hovatovább határátkelőként üzemelő, ellenőrző pont. Onnan a legrövidebb, legegyenesebb út vezet Kramatorszk város felé, amelynek katonai repülőtere a legközelebb van a népi erők által ellenőrzött területekhez. Valószínűsíthető, hogy onnan vitték tovább a foglyot Kijevbe – repülővel, vagy helikopterrel.

Említenek még egy Marjinka nevű átkelőt is.

Egy harmadik változat szerint foglyukat az ellenőrző pontok elkerülésével, a frontvonalon át csempészték ki a Donyecki Népköztársaságból. Ez ellentmond a kerekesszékes változatnak.

(2)  Az biztos, hogy az interjú se nem a gép lelövését követően, se nem most készült. Nyár helyett köröskörül téliesen lombja vesztett környezetet látunk.

(3)  Arról donyecki oldalon is jó ideig folyt a vita, hogy a földről, vagy levegő-levegő rakétával lőtték-e le az utasszállítót. A sajtóban megjelent annak a pilótának a képe is, aki, eszerint, lelőtte a gépet. Kb. két évvel ezt követően az terjedt el, hogy a pilótát valakik eltették láb alól.

https://static.kepfeltolto.com/orig/2016/12/02/4bd7f7694ef515f28b35a5a81951ac4d.jpg

(4)  „Srácon” a lelőtt ukrán vadászgép pilótája értendő, akit Cemah ráncigált ki a gép roncsai közül, és rejtett el az őt meglincselni készülő, feldühödött emberek elől. Valószínűleg őt emlegette, anyázó szó kíséretében.

(5)  Valójában több ismert változat – és annak alváltozatai – ismertek. A „Buk” (föld-levegő) rakéta mellett ismert tehát a levegő-levegő változat is. E történet egyik alváltozata szerint a gyilkos vadászgép pilótája (aki a fönti képen látható) a rakéta kilövése mellett még fedélzeti géppuskából is megsorozta az utasszállítót („a biztonság kedvéért”). E változat szerint a dnyepropetrovszki repülésirányítási központ nemcsak szokásos útvonalától térítette el a gépet (a harci övezet fölé), de még (mintegy 600 méterrel) még lejjebb is parancsolta az utasszállítót. Amely addig 11 ezer méter fölött repült – ami elérhetetlen magasság az elavult típusú SZU-25-ösök számára. Miután a gép – az utasításnak engedelmeskedve – 600 méterrel lejjebb ereszkedett, így már elérhetővé vált az ukrán vadászgép számára.

Egy mostanában bedobott változat szerint a gépet nem lelőtték, hanem bombát helyeztek el rajta. (Így nem tudni, hogyan számították ki azt, hogy a bombának éppen ott kell robbannia, ahol.)

Megint egy másik változat szerint az ukránok valójában Putyin elnök Latin-Amerika felől hazatérő különgépét akarták lelőni. (A különgép valóban, a történtek után kb. húsz perccel, arra is szállt). Az orosz elnök potenciális gyilkosait azonban megtévesztette, hogy a maláj gép külső festésén is – véletlen egybeesésként – az orosz nemzeti színek (fehér-kék-piros) domináltak: A KÉT GÉPET ÖSSZETÉVESZTETTÉK. (Fontos itt tudatosítanunk magunkban: ebben is, abban az esetben is, ÁLLAMI GENGSZTERIZMUSSAL, EGY TERRORISTA ÁLLAM ÉGBEKIÁLTÓ GAZTETTEIVEL ÁLLUNK SZEMBEN. Melyet egy normális világ már régen ­– a 2014-es kezdetektől fogva – kitaszított volna magából.)

Főként az ukrán fél változatában szerepelt az, hogy a népfelkelők valójában az utasszállító nyomába eredő ukrán vadászgépeket akarták eltalálni. Ennek ellentmond, hogy a háborúnak abban a kezdeti szakaszában a népfelkelőknek még nem voltak olyan légvédelmi fegyvereik, amelyekkel tízezer méter magasan szálló gépeket le tudtak volna lőni.

(6) Többen felhívták rá a figyelmet: az eset – sajnos – igen alkalmas arra, hogy Oroszországot véglegesen lejárassa a világközvélemény szemében. Mások is úgy vélik: az elrabolt foglyot olyan tudatmódosító szerekkel fogják „kezelni”, amelyek hatására bármit „elismer”, amit csak megparancsolnak neki. Oroszországból pedig kirekesztett páriát csinálnak, agyonsújtják szankciókkal – és még nem tudhatjuk, mi minden súlyos negatív következménye lehet az esetnek. MÉGISCSAK ELÉRIK AZT A CÉLT, AMIT ÖT ÉVVEL EZELŐTT NEM SIKERÜLT.

Az érzékelhető, hogy valamin nagyon szorgoskodnak a háttérben. A szerencsétlen embert ezekben a napokban, hetekben alighanem nagyon „megdolgozzák” majd – hogy aztán az ennek hatására megteendő „vallomás” minden józan megfontolást elsöprőnek bizonyuljon. Erre lehet következtetni, hogy nagyon – feltűnően – nagy a csönd az eset körül, és nem verik nagydobra az ukrán titkosszolgálat (sajnos) kétségtelenül nagy fogását, bravúros akcióját. NYILVÁN NEM AKARJÁK IDŐ ELŐTT ELLŐDÖZNI A PUSKAPORT, és a világméretű propagandakampánnyal megvárják, amíg a szerencsétlen meggyötört, elhomályosított tudatú áldozat, a megrendezendő koncepciós kirakatperben elnyöszörgi majd a rá kényszerített „vallomást” – nem is tudva tán, hogy mit beszél.