A V4-ek győzelme az uniós tisztújításban új helyzetet hozhat Magyarország és Lengyelország számára  az előző vezetés által erőltett szankcionálás kérdésében. Az atv.hu saját forrásokra hivatkozva azt írja, hogy míg az EP választás előtt a júliustól soros elnökséget betöltő  Finnország még felgyorsította vonla a lengyelekkel és a magyar kormánnyal szemben a jogállamisági, 7-es cikkelyes eljárást, most már nem tekintik prioritásnak a kérdést a leghangsúlyosabb uniós kérdések között. 

A portál felidézi, hogy júniusban az Euronews számolt be arról, hogy az EU soros elnöki posztját júliusban átvevő Finnország felpörgetné a Magyarország ellen folyó 7-es cikkelyes  eljárást, melyet a Sargentini-jelentés tavaly szeptemberi elfogadása után indítottak el.

Júliusban már meghallgatást is tartottak volna az Általános Ügyek Tanácsában a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetéről.

Az áprilisi uniós csúcson a német-francia duo még azt javasolta, hogy a tanácsban gyorsítsák fel a magyar kormány meghallgatását az alapértékek és a jogállamiság tiszteletben tartásáról. Közös nyilatkozatot is adtak ki arról, hogy “a Sargentini nevével fémjelzett “EP jelentés által festett teljes kép nagyon aggasztó”, ezért az erről szóló vitát közvetklenül az EP választás után le kell folytatni.

AZ EURÓPAI PARLAMENT JELENTÉSE SZÁMOS AGGASZTÓ JELENSÉGRE HÍVJA FEL A FIGYELMET: ILYENEK AZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS FÜGGETLENSÉGÉVEL, A KORRUPCIÓVAL, A MÉDIA SZABADSÁGÁVAL, A TANSZABADSÁGGAL, A VALLÁSSZABADSÁGGAL, A SZÓLÁSSZABADSÁGGAL ÉS A KISEBBSÉGEK ÉS A MENEKÜLTEK JOGAIVAL KAPCSOLATOS AGGODALMAK. NEM PUSZTÁN EGYES TÖRVÉNYEKET TARTUNK AGGASZTÓNAK: AZ ALAPVETŐ ÉRTÉKEK TISZTELETBEN TARTÁSÁRÓL SZÓLÓ EP JELENTÉS ÁLTAL FESTETT TELJES KÉP NAGYON AGGASZTÓ – FOGALMAZTAK AKKOR. 

Az elmúlt napokban azonban finomodni látszik a franci-német álláspont a magyar jogállamiság kérdéséről, úgy tűnik, jelenleg konstruktív tartalmas megbeszélést folytatnának leginkább a magyar kormánnyal…

Forrás: Pestisracok.hu