A királynőt mint államfőt is nagyon nehéz helyzetbe hozhatja, ha Boris Johnsont megválasztják a brit Konzervatív Párt elnökének, ám ennek ellenére nem tudja biztosítani a miniszterelnökké választásához szükséges parlamenti többséget.

Elképzelhető, hogy Boris Johnson, a brit Konzervatív Párt esélyes elnökjelöltje akkor sem ülhet be a miniszterelnöki bársonyszékbe, ha a július végén esedékes pártválasztáson a tory tagság pártelnökké választja — idézte a Guardian két alkotmányjogász szakértői véleményének konklúzióját. Ahhoz ugyanis, hogy betöltse ezt a posztot, igazolnia kell, hogy megvan a megválasztásához szükséges parlamenti többsége, és a dolgok jelenlegi állása szerint ezzel gondja lehet.

Egyes tory képviselők ugyanis azzal fenyegetőznek, hogy nem szavaznak rá a parlamentben, mert azt ígérte, hogy október 31-én, a brexit határidejének lejártakor — tekintet nélkül a súlyos gazdaságikövetkezményekre — megállapodás nélküli kilépteti az Egyesült Királyságot az EU-ból. Ezt a parlamenti képviselők többsége — az ellenzék és a kormánypárt számos tagja — elutasítja, ám ez az ellenállás nem köti meg a kormányfő kezét. Így egy módon lehet tuti biztosan megelőzni a válási megállapodás nélküli brexitet: Johnson miniszterelnökké választásának megakadályozásával.

Pici többség

Robert Hazell és Meg Russell, a University of London UCL intézetének professzorai abból indulnak ki, hogy a kormánytöbbség jelenleg hajszál vékony a londoni parlamentben. A toryk a kormányt kívülről támogató észak-ír unionista párt (DUP) tíz képviselőjével együtt csak háromfős többséget élveznek, miközben máris Dominic Grieve és Ken Clarke, két befolyásos konzervatív honatya jelezte, hogy kész Johnson beiktatása ellen szavazni.

A két jogász szerint a kulcskérdés az, hogy az új konzervatív vezető képes-e kétséget kizáróan állítani, hogy megvan a megválasztásához szükséges parlamenti többség. Az egyik lehetséges forgatókönyv szerint, amint kiderül, hogy ki nyeri a pártválasztást (Johnson ellenfele Jeremy Hunt külügyminiszter, akit esélytelennek tartanak), a tory képviselők egy kisebb csoportja bejelenti, hogy — látva kire kéne szavaznia — visszavonja a támogatását a párt miniszterelnök-jelöltjétől.

Szegény királynő

Ezzel kínosan nehéz helyzetbe hoznák a királynőt, akinek jelölnie kell a miniszterelnököt a parlamentnek, és alkotmányjogi tanácsadóit, mivel bizonytalanná válna, hogy kormányfőjelölt megkapná-e a törvényhozás támogatását hivatala elfoglalásához. A bizonytalanságot azzal oldhatnák fel, hogy a királynő ideiglenesen jelölné Johnsont miniszterelnöknek, azzal a feltétellel, hogy bizonyítania kell a többségi támogatását. Ezt szeptemberben tehetné meg, amikor az augusztusi nyári szünetre elvonuló képviselőtársai megkezdik őszi munkájukat.

Ezzel szemben alternatívát jelenthet, hogy Theresa May ügyvezető miniszterelnök a hivatalában marad addig, amíg Johnson — vagy valaki más — nem tudja felmutatni a biztos többséget, s így az ügyvezető kormányfő utódjelöltjeként ajánlhatja az illetőt a királynőnek. Semmi jele annak, hogy Johnsonnal szemben — ha ő lesz a pártszavazás győztese — bárki felállhatna alternatív miniszterelnök-jelöltként, ugyanis az ellenzék nem tud kormányfőjelöltet állítani.

Előttünk áll tehát egy feloldhatatlannak látszó belpolitikai válság, amely úgy szól, hogy bár a parlament többsége elutasítja a válási megállapodás nélküli brexitet, eközben olyan személy aspirálhat az ország vezetésére, aki kész lenne ezt megtenni. Nem csoda, hogy sok parlamenti képviselő mindkét oldalon úgy véli, hogy ezt a patthelyzetet csak egy előrehozott parlamenti választással lehet feloldani, amelyet ősszel tartanának.

Napi.hu