A német szociáldemokraták európai parlamenti képviselői nem fogják támogatni Ursula von der Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnökének, aminek messze ható következményei lehetnek Németországban is. A magyar kormány viselt dolgai ismét ütközőpontot jelentenek.

Sok német örül neki, hogy az EU elmúlt 50 évében először Németország adhatja az Európai Bizottság elnökét Ursula von der Leyen hadügyminiszter, a CDU politikusa személyében. A legnagyobb német párttal, a Kereszténydemokrata Unióval együtt kormányzó Német Szociáldemokrata Párt (SPD) 16 európai parlamenti képviselője azonban nincs köztük: nem óhajtják szavazatukkal támogatni (az egyébként részben Orbán Viktor magyar miniszterelnök javaslatára jelölt) Leyen megválasztását az Európai Bizottság elnökének — adta hírül a Financial Times.

Ezen a szándékukon az sem változtat, hogy úgy tűnik, az Európai Parlament szocialista frakciójának számos pártja meg fogja szavazni Leyen megbízását. Emellett az sem tántorítja el őket, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU elnöke figyelmeztette az SPD-t: ha részben politikusai ellenszavazata miatt nem lesz az Európai Bizottság elnöke Leyen, annak súlyos következményei lehetnek a németországi CDU/CSU-SPD nagykoalíció jövőjére nézve.

Magyar szál a történetben

A nagykoalíció amúgy sincs jó bőrben. A CDU és az SPD hónapok óta civakodik mindenen, kezdve a védelmi kiadásokkal a nyugdíjreformon át a fegyverexportig és az adócsökkentésekig. A szociáldemokratákon belül sokan hangosan követelik, hogy szakítsanak az Angela Merkel kancellár vezette kormány támogatásával, és vonuljanak ellenzékbe. Az év végén eljöhet az ő idejük, ugyanis a koalíciós megállapodás értelmében a kormányzati ciklus félidejében a felek felülvizsgálják együttműködésüket, aminek szakítás is lehet a vége.

Jens Geier, az SPD-s európai parlamenti képviselőcsoport vezetője azt mondta rádióinterjújában, hogy Leyen szerdai meghallgatásán elégedetlenek voltak a hallottakkal. A jelölt ugyan határozott fellépést ígért azokkal a kelet-közép-európai kormányokkal — köztük a budapesti vezetéssel — szemben, amelyek politikája megsérti a jogállamiságot, ám nem tudott felelni arra, hogyan fogja érvényesíteni az általa vezetett bizottság velük szemen az unió akaratát. Emellett úgy látta, hogy a jobbközép európai parlamenti képviselők — a Fidesz tagságát felfüggesztő, de sorai között tudó Európai Néppárt — előtt puhább hangot ütött meg a jogállamiságot sértő viselkedéssel kapcsolatban.

Bomlik vagy nem bomlik

Mindezek ellenére nem biztos, hogy rámenne a német kormánykoalíció, ha Leyent nem támogatná az Európai Parlament. Katarina Barley, az SPD képviselője, aki egy hónappal ezelőttig igazságügy-miniszter volt hazájában, egyértelműen úgy látja, hogy emiatt nem bomlik fel a CDU-SPD szövetség. Szerinte a CDU elnöke azért fenyegetőzött ezzel, hogy rábírja az SPD politikusait Leyen támogatására.

Logikus, hogy az SPD nem érdekelt a berlini kormány bukásában, és ezzel egy esetleges előrehozott választás kiírásában. A párt támogatottsága 12 százalékon áll, nem csupán a CDU, hanem a Zöldek is előtte járnak. A párt a 2017. őszi német parlamenti választásokon 20,5 százalékot kapott, ami a második világháború óta a legrosszabb eredménye volt.

Origo.hu