A negatív kötvényhozamok az eurózóna tagállamai után egyre jellemzőbbek a feltörekvő európai országok kötvénypiacain is. Tart az őrület Magyarországon is, újfajta befektetők jelentek meg a térségben, akik kiszorultak hagyományos piacaikról — írja a Financial Times.

A negatív kötvényhozamok egyre inkább terjednek a feltörekvő gazdaságoknak számító európai országokban is, amelyek nem tagjai az eurózónának. Csehországtól kezdve Lengyelországon át egészen Magyarországig egyre nagyobb hányada forog az állampapíroknak negatív hozam mellett — hívja fel a figyelmet összefoglaló elemzésében Financial Times.

Az egekben járó kötvényárfolyamok (minél magasabb a kötvény árfolyama, annál alacsonyabb a hozama) nem jelentenek újdonságot az eurózóna tagállamaiban, azonban egyre jobban terjednek az olyan országokban is, amelyek korábban jóval kockázatosabbként voltak kezelve. A lap szerint most már a teljes cseh, euróban denominált államadósság negatív hozamok mellett cserél gazdát, azaz a vásárlók hajlandók veszteséget is elfogadni csak azért, hogy tarthassanak belőlük, de a lap szerint ilyenek a rövidebb lejáratú magyar papírok, illetve a lengyel államadósság egyre nagyobb hányada is. Eközben az olyan feltörekvő paci befektetők, akik hagyományosan aktívak voltak ezen országok kötvénypiacain, egyre jobban kiszorulnak, máshova viszik a pénzt. Ezzel kötvényrallyt generálnak olyan országok piacain is, mint például Horvátország vagy Kazahsztán.

Az emelkedő ár minden hajót a magasba emel — mondta a lapnak Szabó Viktor, az Aberdeen Standard Investments portfóliókezelője. A régió kötvénypiacai ahhoz a száguldáshoz csatlakoztak, amelyet a nagy jegybankok monetáris politikájának lazításával kapcsolatos várakozások generáltak az elmúlt időszakban. Az amerikai Federal Reserve a várakozások szerint még e hónapban kamatot fog csökkenteni, miközben az ECB azt kommunikálta, hogy szintén kész a kamatcsökkentésre, illetve a kötvényvásárlások újraindítására a gazdaság élénkítése érdekében.

Az újabb jegybanki likviditási fröccs ígérete nyomán az eurózónában a kötvényhozamok új, történelmi mélypontokra süllyedtek. Ennek az lett az eredménye, hogy jó néhány olyan befektető, akik eddig a fejlettebb országokban vásároltak, gyakorlatilag «hozamturistákká» váltak a közép-európai kötvénypiacokon — mondták alapkezelők a lapnak.

Szabó Viktor szerint például nagyobb japán életbiztosító társaságok jelentek meg a magyar és a lengyel államkötvények vásárlói között. Számukra ezek az országok eddig szokatlan befektetési terepnek számítottak. Ez azonban azt eredményezi, hogy «ezek a piacok már nem igazán attraktívak több az olyan feltörekvő piaci befektetőknek, mint amilyenek mi vagyunk — mondta Szabó. Szerinte a hagyományos feltörekvő piaci befektetőknek vagy kisebb országokban kell pozíciót vállalniuk, vagy olyan országokban kell felvállalni a kockázatot és a piacok volatilitását, mint Törökország.

A HSBC elemzői a lapnak azt mondták, hogy a kamatcsökkentések lehetősége szinte minden olyan piacon felhajtották az árakat, ahol még értelmezhető nagyságú hozamot el lehet érni. Ez egyre inkább növeli az indokoltáságát annak, hogy a magas hozamú piacokon is lazítsanak a monetáris politikán. Oroszországban már megkezdték a kamatok csökkentését, s ezt hamarosan követheti Dél-Afrika és Törökország is.

A török euróban denominált 2026-ban lejáró kötvények jelenleg valamivel 5 százalékos hozam felett cserélnek gazdát, eközben a 2025-ös orosz eurókötvények hozama idén közel feleződött, most már csak 1,5 százalék felé jár, ez rekord alacsony szintet jelent.

Azonban nem csak az államkötvények piaca érintett, a hozamvadászat a vállalati kötvények árfolyamát is az egekbe hajtotta. Vannak már olyan, a hitelkockázat alapján bóvlinak számító kötvények, amelyek szintén negatív hozamok mellett cserélnek gazdát — hívja fel a figyelmet a lap.

Napi.hu