Megérkeztek Törökországba annak a nagy hatótávolságú orosz légvédelmi rendszernek az első darabjai, amely miatt a török-amerikai viszony az utóbbi időben feszültté vált. A katonai beszerzéssel a török elnök egy lépéssel közelebb került Moszkvához és közben ugyanennyivel eltávolodott a NATO-tól. Elemzők szerint Recep Tayyip Erdoğan önálló szereplővé kíván válni a térségben.

A törökök tisztában vannak vele, hogy a lépésnek következményei lesznek.

“Az S-400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlása feszültségeket okoz Törökországnak az Egyesült Államokhoz és más országokhoz fűződő kapcsolataiban. Ennek az a magyarázata, hogy az orosz rakétaelhárító ütegek telepítése miatt máris geopolitikai eltolódást figyelhetünk meg a régióban” – jelentette ki Abdullah Agar török biztonsági szakértő.

Az üzlet negatív hatásai szintén érzékelhetőek már. Washington közölte, felbontja az amerikai F-35-ös harci repülőgépek eladására vonatkozó megállapodást Törökországgal, mert nem akarja, hogy a titkos technológia fejlesztések orosz kézre kerüljenek. Az USA ezen túlmenően további szankciókkal is megfenyegette NATO-szövetségesét.

Az esetleges gazdasági retorziók komoly csapást mérhetnek a török valutára. Erre már tavaly is volt példa. Nőtt az infláció, drágult az élelmiszer, a gazdaság teljesítménye pedig jelentősen visszaesett. Ez is hozzájárult ahhoz, hogy Erdoğan és pártja politikai pályafutásának legnagyobb vereségét szenvedte el a júniusi isztambuli főpolgármester-választáson.

A bajok pedig ezzel vélhetőleg nem értek véget a török államfő számára.

“Erdoğan legnagyobb sikere eddig a gazdaság volt, de már tavaly megkezdődtek a gondok, a választási eredmények pedig újabb problémák elé állítják a török elnököt” – nyilatkozta Ugur Demir török közgazdász, az Isztambuli Kereskedelmi Egyetem munkatársa.

Az Egyesült Államok tavaly megemelte a török fémimportra kivetett vámtarifákat, idén pedig vélhetőleg még súlyosabb szankciókra számíthat Törökország.

Euronews