https://merce.hu/2019/07/19/maris-engedekeny-hangot-utott-meg-von-der-leyen-a-magyar-es-lengyel-kormannyal-szemben/

Keddi megválasztása utáni első interjúsorozatát adta az európai sajtó legfontosabb médiumainak Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság novembertől hivatalba lépő elnöke. A volt német védelmi miniszter egyebek mellett beszélt a jogállami normák lábbal tiprásával vádolt lengyel és magyar kormányokhoz való viszonyról is.

Von der Leyen szerint az eddiginél „árnyaltabb” módon kell megközelíteni a kérdést: ugyan a jogállamiság kérdésében nem szabad kompromisszumokat tenni, de figyelembe kell venni a szóban forgó tagállamok kormányainak szempontjait is.

„A közép- és kelet-európai országokban sokaknak az az érzésük, hogy nem fogadják el őket teljesen. Ha ilyen kiélezett vitákat folytatunk, mint jelenleg, akkor az azzal fenyeget, hogy egész népek és országok gondolják majd azt, hogy mindannyiukat kifogásoljuk, amikor konkrét hiányosságokat teszünk szóvá”

– idézi a Bizottság jövendőbeli elnökét a 24.hu a Süddeutsche Zeitung nyomán. Éppen ezért támogatja a Juncker-bizottság által nemrégiben bejelentett javaslatot, mely szerint nem csupán a problémásnak ítélt, de az összes uniós tagállam esetében összeállítanának éves jelentést a jogállamiság állapotáról.

A jogállami normákat sértő tagállamok uniós forrásainak elvonásáról vagy pénzbüntetéssel sújtásáról is visszafogottan nyilatkozott: szerinte ez csak a legutolsó eszköz lehet, több más intézkedés kipróbálása után.

Az olasz, nagyrészt szélsőjobboldali olasz kormányt jelenleg foglalkoztató egyik legfontosabb ügyben, a költségvetési hiánycélok átlépésével kapcsolatban is megengedőbb hangot ütött meg. A költségvetési fegyelmet be kell tartani, de a szabályok nagyfokú rugalmasságot engednek meg – világította meg a jogállamiság kérdéséhez hasonló álláspontját.

A migráció ügyében is a kötelező kvótarendszernél „rugalmasabb” hozzáállást szorgalmaz.

„Méltányos tehermegosztásra van szükség, talán különféle államok között különféle területeken”

– mondta, felvetve annak lehetőségét, hogy ne minden tagállam fogadjon be menekülteket, hanem másképp járuljon hozzá a terhek megosztásához. (A menekültkvóta korábbi ötlete is lehetővé tette volna egyébként, hogy a tagállamok pénzzel vásárolják ki magukat a rendszerből…)

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a megválasztása előtti napokban von der Leyen a nyilvánosság előtt főként az Európai Parlament balközép és liberális frakcióinak tett ígéretek, most pedig úgy tűnik, a megválasztásához elengedhetetlen (szélső)jobboldali olasz, lengyel és magyar kormányok felé tesz gesztusokat.

Német és lengyel sajtóforrásokra hivatkozva az Azonnali azt írja, hogy a színfalak mögött ez már a megválasztása előtt elkezdődött, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) EP-képviselőinek támogatását csak utolsó pillanatban lobbizta ki Angela Merkel, cserébe egy befolyásos bizottsági pozíciót ígérve a lengyel kormánynak. Felmerült például a közös piacért felelős biztosi pozíció gondolata is, amely által a lengyel kormány elgáncsolhatna több a kelet-európai munkavállalóknak kedvező, de a kelet-európai jobboldali elitek által követett „összeszerelő-műhely” gazdaságpolitikának kevésbé.

Arról már korábban szó volt, hogy az olasz Lega támogatását akkor kaphatná meg a tagállamok által a csúcsjelölti rendszer megpuccsolása után előrángatott von der Leyen, ha túlzott deficit ügyekben engedékenyebbnek bizonyulna a Juncker-bizottságnál.

A Lega, a PiS és a Fidesz összesen 39 szavazattal rendelkezik az EP-ben, így a végül csak kilenc fős többséggel megválasztott von der Leyen nélkülük kudarcot vallott volna a keddi parlamenti szavazáson.

Ahogy már a tagállami állam- és kormányfők általi jelölésekor is megírtuk, a Spitzenkandidat (csúcsjelölti) rendszer félretolása miatt a rendszerbe van kódolva, hogy von der Leyen egy politikailag gyenge, a jogállamiságot megsértő tagállami vezetőknek is kiszolgáltatott EB-elnök legyen. Ugyanis miközben az európai pártcsaládok által megnevezett csúcsjelölteknek a kampány során már nyilvánosság előtt tisztázniuk kellett politikai nézeteiket és terveiket, addig a háttéralkuk révén kiválasztott von der Leyen a nyilvánosság számonkérő tekintetétől elzárva az egyes tagállamok kormányzati érdekeit kiszolgáló ígéreteket kellett tennie.

(Mérce / 24.hu / The Guardian / Azonnali)