https://novorosinform.org/783458

  1. július 29.

Lamberto Zannier, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa kijelentette: Ukrajna nyelvi politikája sérti a nemzeti kisebbségek jogait, és a diszkrimináció elemeit tartalmazza. Egyidejűleg készségét fejezte ki arra, hogy a Donbasszban közreműködjön a nyelvhasználattal összefüggő kérdések rendezésében. Minderről a főbiztos az Izvesztyijának adott interjújában beszélt.

Az EBESZ főbiztosa a jelenlegi problémák egyikének nevezte az Európa Tanács ajánlásában foglaltak végrehajtását.

„Vonatkozik ez, például, arra, hogy különbséget tesznek az Európai Unióban használatos, illetve az összes többi nyelv között. Ez a fajta besorolás arról tanúskodik, hogy az egyes nemzeti kisebbségekkel szemben nem egyforma politikát követnek. Ami pedig magában hordozza a diszkrimináció elemeit” – jegyezte meg Zannier.

Elmondása szerint az ukrán nyelvtörvényt – amelyben egyetlen szó sem esik a nemzeti kisebbségek nyelveinek védelméről – a kisebbségek képviselőivel való konzultáció nélkül fogadták el. Zannier hozzátette: mindazokat a kérdéseket, amelyek az államnyelv használatával kapcsolatosak, Ukrajnában „meglehetősen kemény eszközökkel oldják meg – nem az olyan ösztönzőkkel és bátorításokkal, amelyeket mi látni szeretnénk, hanem büntetésekkel”.

A Donbassz nyelvi autonómiájáról (1) szólva az EBESZ főbiztosa megjegyezte: ha a konfliktusban érintett felek megállapodásra jutnak, az EBESZ illetékes részlege kész lesz közreműködni a nyelvhasználattal kapcsolatos kérdések rendezésében, illetve rendelkezésre bocsátani a szükséges szakértői véleményeket.

Mint emlékezetes, július 16-án Ukrajnában életbe lépett az államnyelvről szóló botrányos törvény.

Ezt megelőzően Ukrajna képviselője az ENSZ Biztonsági Tanácsában kijelentette, hogy a nyelvtörvény nem tartozik a BT hatáskörébe.

Július 1-én ismertté vált, hogy július 16-án az ENSZ Biztonsági Tanácsa ülésen vitatja meg az Ukrajnában az államnyelvről elfogadott  törvényt.

Június 12-én hírül adtuk, hogy Zelenszkij Hivatala nem zárja ki módosítások lehetőségét a botrányos nyelvtörvényben.

Korábban Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes kijelentette: ha az új ukrán kormány rászánja magát a nyelvtörvény hatályon kívül helyezésére, akkor a válasz erre egy új államcsíny lesz az országban.

Arról is hírt adtunk, hogy a legnagyobb ukrán napilapnál veszteségesnek nevezték a lap ukrán nyelvű változatának kiadását.

Mint emlékezetes: Ukrajna korábbi elnöke, Porosenkó május 15-én aláírta a botrányos törvényt.

Megjegyzés:

(1)  Az ukrajnai orosz nemzeti közösség maximális követelése: az orosz legyen újra (mint korábban) második államnyelv. Minimális követelése: a többségükben oroszok lakta vidékeken az orosz legyen regionális nyelv, illetve az adott térségben hivatalosan használt nyelv.

Annak idején, a XIX. század utolsó harmadában, az Oroszországban megindult kapitalista átalakulás illetve iparosítás idején a Donbassz (Donyec-medence) – a főváros,  Szentpétervár mellett – Oroszország akkori legnagyobb iparvidékévé vált. Ahová a hatalmas birodalom minden szegletéből özönlöttek a munkát, megélhetést kereső emberek (illetve a tulajdonosok Oroszország addigra már iparosodott vidékeiről hoztak – orosz – szakembereket). A Donbasszban ma úgy 130 körüli nemzetiség él. A rengeteg különböző nemzetiségű ember között az orosz vált az összekötő nyelvvé – még jóval azelőtt, hogy a történelem első ukrán állama (1917 végétől) létrejött volna. Az addig ott élő kozák illetve egyéb agrár népesség tagjai is jórészt eloroszosodtak, de legalább is körükben az orosz elemeit is tartalmazó, keverék nyelv, a „szurzsik” jött létre.

A puccsista náci hatalomnak az orosz nyelv elleni támadásai így nem csupán a tényleges orosz népesség, de az összes többi (értelemszerűen ezért oroszajkú) nemzeti közösség, sőt a tudatukban oroszokká lett ukránok elemi jogait is sérti.