https://www.vesti.ru/doc.html?id=3174565&utm_source=push&utm_campain=notification

  1. augusztus 2.

Augusztus 2-án hatályát vesztette az Egyesült Államok és a Szovjetunió (utóda: Oroszország) között 1987-ben megkötött, a rövid és közép hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló INF megállapodás. Ezt hivatalosan is megerősítette az orosz külügyminisztérium, illetve Mike Pompeo amerikai külügyminiszter.

Washington 2019 elején jelentette be, hogy egyoldalúan felmondja az egyezményt. Ezzel összefüggésben arra hivatkoztak, hogy Oroszország állítólag többször is megsértette azt. Moszkva hasonló lépéssel válaszolt.

„Az USA nem lehet részese egy olyan szerződésnek, amelyet mások megsértenek. Ezért Oroszországot terheli a teljes felelősség” – írta Pompeo a Twitterben tett bejegyzésében.

Mihail Uljanov, Oroszország állandó képviselője a bécsi székhelyű nemzetközi szervezetekben, úgy vélekedett: most több forgatókönyve lehet a további fejleményeknek.

Miként arról az «Interfax» tudósított, a diplomata elmagyarázta: „Három forgatókönyv képzelhető el: a status quo; új fegyverkezési verseny; egy bizonyos szünet elteltével (hogy hozzászokjunk az új realitásokhoz), a lépés következményeit enyhítendő, tárgyalások megkezdése a megteendő politikai, vagy jogi lépésekről”.

Korábban Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes, a kialakult helyzettel kapcsolatban kijelentette: Oroszország azt javasolja az Egyesült Államoknak és a NATO-nak, hogy hirdessenek moratóriumot a közép és rövid hatótávolságú rakéták telepítésére.

Időközben Belgiumban sajnálatuknak adtak hangot az INF szerződés hatályának érvénytelenítése miatt, minthogy ez a dokumentum hozzájárult az euroatlanti térség biztonságához.

„Egy újabb fegyverkezési verseny senkinek sem áll érdekében” – jegyezte meg Didier Reynders belga külügyminiszter.

Mint azt a Novosztyi hírügynökség jelentette, a belga külügyminiszter felszólította az Egyesült Államokat és Oroszországot, hogy a stabilizációt célzó lépésekről kezdjenek tárgyalásokat, és állapodjanak meg.