https://dnr-pravda.ru/v-kremle-rasskazali-podrobnosti-razgovora-putina-s-zelenskim/

  1. augusztus 7.

Mint azt a Kreml hivatalos oldala közli, augusztus 7-én, Kijev kezdeményezésére (1) telefonbeszélgetés jött létre Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök között.

„Az ukrán fél kezdeményezésére telefonbeszélgetés jött létre Vlagyimir Putyin orosz és Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök között” – áll a Kreml honlapján.

A közlemény szerint – megvitatva a kelet-ukrajnai konfliktus rendezésének problémáját – hangsúlyosan esett szó arról, hogy maradéktalanul be kell tartani a július 21-től életbe lépett tűzszünetet, illetve a haderőknek és fegyverzeteknek a tűzszüneti vonalról történő visszavonásáról elért megállapodást.

„Az orosz elnök hangsúlyozta: a konfliktus de-eszkalációja érdekében az ukrán csapatoknak mindenekelőtt föl kell hagyniuk a Donbassz lakott településeinek további ágyúzásával, ami a civil lakosság részéről áldozatokat követel. Az orosz fél megerősítette: rendkívül fontos a minszki megállapodások következetes betartása – beleértve a Donyecki és a Luganszki Népköztársaságnak biztosítandó különleges státusz jogi aspektusait. Ezzel összefüggésben szó esett a felek közötti konstruktív párbeszéd szükségességéről is, többek között a minszki Kontaktcsoport keretében is (2)” – közölte a Kreml.

Mindezek mellett egyetértettek abban, hogy aktivizálni kell a másik fél által fogva tartott személyek visszaadásával kapcsolatos munkát (3). A felek megvitatták a „normandiai formátumon” belüli együttműködés perspektíváit is.

Megjegyzések:

(1)  A négy ukrán katona halálát felháborodással fogadták az ukrán nemzetbiztonsági kabinet ülésén, amelyen Zelenszkij ígéretet tett: maga is lépni fog az ügyben. Kijev tájékoztatása szerint ebből a célból hívta fel az orosz elnököt.

Az ukrán elnök találkozót próbált kezdeményezni ebben az ügyben Macron francia államfővel is. A francia külügyminisztérium azonban hűvösen visszautasította a megkeresést, mondván: ők határozzák meg a külföldi államfőkkel való találkozók idejét és témáját. (Megjegyzendő: augusztus végén egyébként is csúcstalálkozóra kerül sor a normandiai formátumban részt vevő négy állam – Német-, Francia-, és Oroszország, illetve Ukrajna – vezetőinek részvételével.)

A négy katona gránátvető tüzelésében vesztette életét. Donyecki részről cáfolták, hogy a néphadsereg lenne felelős ezért. Az eset négy kilométerre a donyecki állásoktól történt – márpedig egy gránátvető nem hord el odáig. Donyeckben ugyanakkor korábban már jelezték: újabb ukrán provokációkra lehet számítani. Az ilyenek egyik kedvelt módja, hogy az ukrán hadsereg saját állásaira nyit tüzet, aminek során ukrán katonák vesztik életüket. A „baráti tűz” másik, egyre gyakoribb formája, hogy összetűzésekre kerül sor a reguláris hadsereg egységei, illetve a szélsőséges terrorkülönítmények haramiái között.

(2)  A minszki megállapodások egyik előírása, hogy Ukrajna vezetésének közvetlen tárgyalásokba kell lépnie a két népköztársaság vezetésével. Erre azonban az új ukrán elnök sem hajlandó. A Kontaktcsoport ülései pedig alkalmat kínálnának arra, hogy Ukrajna képviselői, – ha akarnák – „arcvesztés” nélkül, szóba álljanak a Donbassz vezetőivel. Putyin többször is leszögezte: még eddig egyetlen konfliktust sem sikerült megoldani a nélkül, hogy a szembenálló felek közvetlen megbeszélésekbe kezdjenek egymással. Ami nem feltétlenül azonos a másik fél elismerésével.

(3)  Ukrajna elsősorban egy letartóztatott (általa „politikai fogolynak” nevezett) terrorista, Oleg Szencov, illetve a 24 ukrán tengerész szabadon bocsátását követeli. Orosz részről Kirill Visinszkij, a Novosztyi hírügynökség kijevi irodája tavaly májusban letartóztatott (kettős: ukrán és orosz állampolgárságú) vezetőjének az elengedését próbálja elérni.

Donyecki részről tárgyalni kívánnak az ukrán titkosszolgálatok által június végén elrabolt és Kijevbe hurcolt Vlagyimir Cemah nyugalmazott ezredes fogolycsere keretében történő elengedéséről. (Egy Ukrajna és Hollandia között nemrégiben kötött írásbeli megállapodás alapján azonban a foglyot videókonferencia keretében kívánja meghallgatni a holland fél a lelőtt maláj utasszállító gép ügyében jövő márciusban kezdődő perben. Az előzetes vád szerint Cemah – a katasztrófa helyszínéhez közeli Sznyezsnoje város légvédelmi parancsnokaként – sok részletet tudhat a gép lelövésének előkészítéséről, illetve maga is közreműködött abban. Cemah lányának – nem hivatalosan – ukrán részről már meg is üzenték: ne is számítson arra, hogy apja (akár fogolycsere keretében) szabadulhat.

A gép lelövésének ügyében – az osakai G-20 csúcstalálkozó margóján – bizalmas megbeszélésre került sor Putyin elnök, illetve a holland miniszterelnök között. Főként holland kérésre a felek megállapodtak: a megbeszélés tartalmát nem hozzák nyilvánosságra.