https://magyarnemzet.hu/belfold/indokolt-a-facebook-szabalyozasa-is-7204628/

  1. AUGUSZTUS 13.

A SZAKÉRTŐ ÚGY ÖSSZEGEZ: A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NEM ISMERHET ELEVE TILTOTT TÉMÁT

Csekő Imre

Hamarosan megalakulhat az Igazságügyi Minisztériumban a technológiai óriáscégek szabályozásának lehetőségét vizsgáló munkacsoport. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó alkotmányjogász szerint van létjogosultsága a kérdés áttekintésének, hiszen a vállalatok nem szűrhetik akárhogy a felhasználók bejegyzéseit. Másképpen: igaz, hogy a Facebook és a többi közösségi médium magánvállalkozás, de nem korlátozhatják teljesen szabadon a megosztott információt.

Érdemes lenne azzal mélyrehatóbban foglalkozni, hogy a multinacionális vállalatoknál kik és milyen szabályok, átláthatósági követelmények mellett hozzák meg döntéseiket – mondta Varga Judit igazságügyi miniszter vasárnap a Sziget Fesztiválon, és egyúttal bejelentette, hogy külön munkacsoportot hoznak létre a tárcánál a kérdés vizsgálatára. A minisztériumtól tegnap az ügyben egyelőre mindössze annyi tájékoztatást kaptunk, hogy a munkacsoport megalakítása folyamatban van, és feladata lesz a techcégeket érintő szabályozási kérdések és kihívások részletes feltérképezése, az ezekre adható jogi megoldások bemutatása.

Varga Judit igazságügyi miniszter a Sziget Fesztiválon jelentette be, hogy munkacsoportot hoznak létre az ügyben
Fotó: MTI/Mónus Márton

 Többségi álláspontnak tekinthető a nemzetközi szakmai közvéleményben, hogy a technológiai óriásoknak akkora hatásuk lett a közvélemény alakulására, ami indokolttá teszi tevékenységük szabályozását – nyilatkozta lapunknak Török Bernát alkotmányjogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Információs Társadalom Kutatóintézetének vezetője. A szakértő szerint ez összetett feladat, hiszen a multinacionális technológiai vállalatok társadalmi párbeszédre gyakorolt befolyása több tevékenységből tevődik össze, és ezekre külön-külön követelmények vonatkozhatnak. A közösségi médiaplatformok például egyrészt bizonyos körben moderálják az egyes hozzászólásokat, másrészt proaktív módon rendszerezik, és felhasználóik figyelmébe ajánlják a mások által tömegesen közzétett tartalmakat – állítja a szakértő.

Igaz, hogy a Facebook és a többi közösségi médium magánvállalkozás, de nem korlátozhatják teljesen szabadon a megosztott információt, amint az többször felmerült az elmúlt években. – Az alapjogoknak nemcsak az állammal, hanem meghatározott esetekben magánszereplőkkel szemben is jelentőségük van. A közösségi média esetében is erről van szó: a szólásszabadság érvényesülésére jelenleg kétségkívül jelentős hatással lévő platformok tevékenysége világos kapcsolatban áll a felhasználók véleménynyilvánításhoz fűződő alapjogával. Nem szűrhetnek akármit és akárhogy. Másfelől ez nem jelenti azt, hogy a magánszereplő platformon az államot kötelező alapjogi sztenderdeket kellene számon kérni – véli Török Bernát.

Kérdés, hogy az államok vagy a nemzetközi közösség mit tud tenni, amikor ilyen hatalmas befolyással és határokon átívelő felhasználói körrel rendelkező mamutvállalatokról van szó.

– Láttunk már kezdeményezéseket a nemzeti törvényhozók részéről is – például a német gyűlöletbeszéd-szabályozást, amely azonnali lépést vár el a platform üzemeltetőjétől –, és az Európai Unió is keresi a hatékony fellépés lehetőségét. Megjelentek azok az első szabályozások, amelyek az új online világhoz igyekeznek szabni a felelősségi viszonyokat: az uniós szerzői jogi vagy médiajogi irányelvek új szabályai már ebbe az irányba mutatnak. Egyrészt tehát létezik nemzeti online tér, ahol a nemzeti jogalkotóknak lehet szerepük, másrészt az Európai Unió közös fellépése láthatóan globális hatással bír a meghatározó folyamatokra – mondja az első szabályozási kísérletekről az alkotmányjogász.

A kérdést és a hamarosan felálló munkacsoport feladatát tovább bonyolíthatja, hogy szinte minden nyugati országban vannak jogszabályok – például a gyűlöletbeszéd vagy a holokauszttagadás vonatkozásában –, amelyek határt szabnak a véleménynyilvánítás szabadságának.

– Mindenképpen helye van a gyűlöletkeltő, kirekesztő vélemények korlátozásának, ezekkel szemben az állam is felléphet különféle eszközökkel – mondja Török Bernát.

– A platformok mint magánszereplők szűkebb körben további elvárásokat is megfogalmazhatnak a felhasználóikkal szemben: az államot a gyalázkodó vélemények tűrésére szorító alkotmányjogi érvek az esetükben például nem perdöntőek.

A már említett társadalmi befolyásuk miatt ugyanakkor a közösségi szabályaik megfogalmazásakor és érvényesítésekor már nem járhatnak el szabad belátásuk szerint, nem torzíthatják önkényesen a közéleti vitát – fejti ki, hozzátéve, önkényes torzítás lehet, ha egyes témákat eleve szűrnek.

Leegyszerűsítve a lényeg: a demokratikus közvélemény nem ismerhet eleve tiltott témát vagy eleve elmondhatatlan álláspontot – összegez az NKE intézetvezetője.