https://magyarnemzet.hu/gazdasag/majdnem-minden-nap-egy-riasztas-7213748/

  1. AUGUSZTUS 16.

A TALAJGENERÁTOROK MŰKÖDÉSÉVEL SIKERÜLT MÉRSÉKELNI A JÉGVERÉS OKOZTA KÁROKAT

Köpöncei Csilla

Az idén sem kímélték a Kárpát-medencét a viharok. Bár az ország számos pontjáról jeleztek jégesőt a gazdálkodók, a károk mértékét a talajgenerátorok használatával sikerült minimálisra csökkenteni. A szomszédos országokban ugyanakkor nem volt ritka az öt-hét centiméteres jégdarabokkal kísért zivatar, Szlovákiában az autók szélvédői is megsérültek a viharokban.

Nem hagyta tétlenül a viharokkal teletűzdelt nyár a jégkármérséklő rendszer (jéger) berendezéseit. Az üzemeltetésért felelős Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai szerint jú­lius végéig 74 alkalommal kellett elindítani a berendezéseket. Április második felében négy, májusban 23, júniusban 22, júliusban pedig 25 napon üzemelték be az ezüst-jodid párologtatását végző talajgenerátorokat. A legtöbbször Békés és Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebbszer Győr-Moson-Sopron megyében volt szükség beavatkozásra.

Az előző évhez képest – a korai jégkárokra gondolva – az idén május helyett már április közepén elindította a rendszert a köztestület. A gördülékenyebb üzemmenethez hozzájárult az is, hogy a rendszert működtető számítógépet – a technikai fejlődésnek köszönhetően – egy ötször gyorsabb szuperszámítógép váltotta fel. Változott a generátorkezelők mobilfelülete is, a riasztási adatokat szolgáltató Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) részletesebb előrejelzést küld a kezelőknek, a jégbejelentések pedig automatikusan az OMSZ-hez érkeznek, ami nagymértékben javítja a beavatkozások hatékonyságát.

Bár a talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek mére­teit – megfelezi, jó esetben harmadolja azokat –, megakadályozni nem tudja a zivatarfelhők kialakulását. A fokozott védekezés ellenére ezért az ország néhány pontján így is hullott jégeső. – Sajnos egyes megyékben vannak olyan térségek, amelyeket jégkár ért, de több helyszínen azt tapasztalták, hogy bár volt kisebb méretű jég a csapadékban, sok eső társult hozzá, a jég gyorsan elolvadt, így a legtöbb helyen nem okozott jelentős kárt sem a növényekben, sem az ingó- vagy ingatlanvagyonban – tudtuk meg a NAK-tól.

Míg máshol komoly pusztítások voltak, hazánkban a rendszer beváltotta a hozzá fűzött reményeket
Fotó: MTI/Sóki Tamás

A tavaly május óta üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszernek köszönhetően a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő eddig dió nagyságú jég. A május végi heves viharok során az országhatártól nyolcvan-száz kilométerre lévő romániai Zilahon és Nagybányán öt centiméter átmérőjű jég hullott, a szer­biai Vajdaságban pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az utak szélét. Június végén pedig a szlovákiai Kassán pusztított jégverés: a hét centiméteres jégdarabok az autók szélvédőjét is beverték.

Ezzel szemben a viharokat itthon, a jégkár mérséklő rendszenek köszönhetően többnyire borsó és cseresznye nagyságú jégeső kísérte, csak néhány helyen fordult elő nagyobb jégméret. Így kisebb a pusztítás, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár mértéke is. Az agrárkamara adatai szerint idén júniusig 1417 hektárra jelentettek be Magyarországon jégkárt a gazdálkodók, míg 2018-ban, a rendszer indulásának az évében, 3700 hektárra Ezekkel szemben 2017-ben, amikor még nem működött a jégkár mérséklő-rendszer, 7700 hektárra kértek kompenzációt a termelők.

Mindezt amellett, hogy míg 2015 és 2017 között a vizsgált időszakban átlagosan 23 napon volt zivataros időjárás az országban, tavaly 39 ilyen napunk volt. – A rendszer működésének első évében hetven százalékkal csökkent a jégkárok száma úgy, hogy az elmúlt három évtized legviharosabb tavaszvégének, nyarának voltunk elszenvedői. Ezzel több tíz milliárd forintnyi kárt előzött meg a rendszer, beváltotta tehát a hozzá fűzött reményeket – mutatott rá a NAK.

A kamara kérdésünkre jelezte: folyamatosan értékelik a rendszer tapasztalatait, és figyelemmel kísérik, hogy azt milyen fejlesztésekkel lehet még hatékonyabbá tenni. Hosszú távon mindenképpen hasznos lehet a rendszer határon átnyúló kiterjesztése. Amennyiben ilyen irányú fejlesztési elképzelés merül fel, a NAK megvizsgálja az anyagi és infrastrukturális lehetőségeket, és azok figyelembevételével határoz a kiterjesztésről, bevonva az érintett országok társszervezeteit is.