https://dnr-pravda.ru/v-malajzii-prizvali-priostanovit-sud-po-delu-o-krushenii-mh17/

  1. augusztus 18.

Mint azt a The Star c. lap internetes kiadása közli, három, Malajziában dolgozó nem- kormányközi szervezet felhívással fordult a maláj és a holland miniszterelnökhöz. (1) Ebben arra sürgették a két kormányfőt: kezdjenek közvetlen tárgyalásokat annak a büntetőpernek a felfüggesztéséről, amelyet Hollandia kezdeményezett a Boeing MH17-es katasztrófájának kivizsgálására alakult, holland irányítású nemzetközi nyomozócsoport által elvégzett nyomozás eredményeire hivatkozva.

Mint a kiadvány írja, felhívásukban az aktivisták arra hivatkozva próbálják elérni a Hollandiában 2020. március 20-ra kitűzött tárgyalás bizonytalan időre történő elnapolását, hogy a nemzetközi nyomozócsoport jelentése „nem ad választ egy sor, igen fontos kérdésre”. A tervezett per vádlottjai között egyébként három orosz és egy ukrán állampolgár van. (2)

Mint a közleményből kiderül, egy, a malajziai Selangor állam Gombak városában megtartott nyilvános konferencián a Perdana Global Peace Foundation („Malajziai Alapítvány a Globális Békéért”), az International Movement for a Just World (JUST, „Nemzetközi Mozgalom az Igazságos Világért”) és a Global Research („Globális Kutatások Központja”) nevű civil szervezetek bejelentették: a nemzetközi nyomozócsoport által nyilvánosságra hozott jelentésre válaszul saját akciótervet dolgoztak ki. Az akciótervet, illetve a hozzá intézett felhívást napokon belül eljuttatják Mahathir Mohamad malajziai miniszterelnökhöz. Ebben felhívják őt, hogy találkozzon holland kollégájával, Mark Ruttével és állapodjanak meg a bírósági eljárás felfüggesztésében.

Az újság idézi dr. Chandra Muzaffart, a Nemzetközi Mozgalom az Igazságos Világért elnökét, aki a konferencián kijelentette: „Jelenleg a legsürgősebb feladat a márciusra kitűzött bírósági per leállítása.”

Megjegyzések:

(1)  A lelőtt maláj Boeing ügyében, a G-20-ak osakai csúcstalálkozó során külön találkozóra került sor Vlagyimir Putyin orosz elnök és a holland miniszterelnök között. Az utóbbi kérésére a megbeszélések tartalmát nem hozzák nyilvánosságra. Ez egybevág az orosz elnök taktikájával.

Akinek, megfigyelők szerint, olyan bizonyítékok vannak a kezében, amivel ízzé-porrá zúzhatja a nyugati vádaskodókat. Putyin azonban kivár, információiból csupán csöpögtet. Hogy a döntő, a legalkalmasabb pillanatban tromfoljon az adu ásszal.

Nemrégiben újra lábra kapott az a verzió – és erről egy szaktekintély a minap közölt le egy nagy cikket –, miszerint a valódi célpont nem a maláj utasszállító volt, hanem a dél-amerikai körútjáról hazafelé tartó orosz elnök különgépe. Amelynek az átrepülése körülbelül akkortájt volt esedékes, mint a maláj utasszállítóé.

Mindkét gép típusa Boeing, hasonlítanak is egymásra. A maláj gépen is az orosz nemzeti színek (fehér, kék, piros) domináltak. Egy különbség volt: az utasszállítón két, a különgépen viszont négy motor volt. Volosin őrnagy, az ukrán légierő pilótája, az orosz gép lelövése céljából utána eredt, és csak miután már kilőtte rá levegő-levegő rakétáját, akkor vette észre, elszörnyedve, hogy az általa lelőtt gép kétmotoros volt. A hivatalos verzió szerint a fiatal tiszt, feladatának teljesítése után, (ismeretlen okból) búskomorságba esett, és mintegy két évvel később önkezével véget vetett életének. Ahogy életét vesztette, vagy nyomtalanul eltűnt mindenki, akinek köze lehetett a gép lelövéséhez.

Porosenkó – aki a Donbassz számos kiváló katonai parancsnokának, majd magának Alekszandr Zaharcsenkó donyecki elnök a meggyilkolására személyesen adott utasítást – többek szerint részt vett a különgép lelövésének előkészítésében. Egyes hírek szerint pedig a rákövetkező évben, egy minszki tárgyalás során utasítást adott Putyin elrablására és Hágába szállítására. A titkosszolgálat gépe a minszki repülőtéren már járó motorral várt arra, hogy a rendkívül értékes foglyot meghozzák. Porosenkó, az utolsó pillanatban azonban megijedt saját bátorságától és fölhívta Obamát, mintegy (utólag) engedélyt kérve tőle a merész akció végrehajtására. Obama viszont ordítva barmolta le bábját, mire az gyorsan lefújta az akciót.

(2) A három orosz közül az egyik „nagyvad”. Igor Girkin (aki Sztrelkov fedőnevén ismert). A Krímből érkezett, már nyugállományú belügyes tiszt Szlavjanszk védelmét irányította. Majd miután onnan csapataival együtt távozni volt kénytelen, Donyeckbe érkezvén, rövidesen a Donyecki Népköztársaság honvédelmi miniszterévé nevezték ki. Bár mindössze néhány hét elteltével, máig ismeretlen okból, leváltották és hazájába, Oroszországba száműzték, a gép lelövésekor még ő volt a miniszter. (Az ő parancsnoksága alatt szolgált a június végén elrabolt Vlagyimir Cemah, aki Szlavjanszk, majd utóbb lakhelyének, Sznyezsnoje városnak lett a légvédelmi parancsnoka.)

A Szlavjanszkot védő népfelkelők július 5-én vonultak el a védhetetlenné vált városból. A maláj gépet július 17-én lőtték le. Sztrelkov (Girkin) 7-én érkezett Donyeckbe. Ott – saját elmondása szerint – nyomára bukkant egy összeesküvésnek, amellyel belső árulók a főváros feladására készültek. Sztrelkov meghiúsította az összeesküvést. Majd honvédelmi miniszterré nevezték ki (posztjának ellátásához pedig meg kellett kezdenie a felkészülést. Mindezen izgalmas események, feszített napirendje közepette több mint kérdéses: mikor lett volna ideje szervezni egy amúgy napi rendszerességgel közlekedő utasszállító lelövését? És hát miért tette volna ezt, az akkor kiváltképpen nehéz helyzetben lévő Donbassz ellen haragítva a teljes világközvéleményt?

Vlagyimir Cemah felesége elmondta: a Szlavjanszkból való elvonuláskor férje egységét ukrán tüzérségi támadás érte. Ekkor férje is megsebesült, és légnyomást is kapott. Kérdés, mikorra, milyen állapotban (hány nappal július 17 előtt) ért haza Sznyezsnojéba. Adott helyzetében nyilván neki is kisebb gondja is nagyobb volt annál, semhogy maláj utasszállítókat lövöldözzön lefelé. A kérdéses időben – aligha elválaszthatóan egészségi állapotától – egyszerű, beosztott harcosként teljesített szolgálatot egy ellenőrző pontnál. A maláj gép lelövése színhelyének közelében lévő Sznyezsnojénak csak október végén, az utasszállító lelövése után három hónappal lett a légvédelmi parancsnoka.